Az okoshálózatok demokratizálják az energiaellátást
2020/4. lapszám | Magyar Energetika | 266 |
Az okoshálózatokról elmélkedő szerző rövid dolgozata szerint nem kizárt, hogy paradigmaváltásnak vagyunk tanúi az energia ellátás terén. Az energiaellátás biztonságának fenntartása – úgy tűnik – egyre inkább decentralizált feladattá válik. A villamosenergia-fogyasztók egyre nagyobb számban válnak termelővé is (az angol szóhasználatban „prosumer"-eknek is nevezik őket), akik megújuló energiaforrásokból (főképp napenergiából) termelnek villamos energiát és azt egyre okosabban és hatékonyabban használják fel.
A tendencia azt mutatja, hogy a polgárok energiaellátásának biztonsága egyre csökkenő mértékben függ az energetikai társaságoktól.
A változások iránya az Egyesült Államokban meglehetősen egyértelmű, miután az USA egyre több városában és államában érzékelhető a törekvés arra, hogy hozzájáruljanak az éghajlatváltozásról szóló Párizsi Megállapodás végrehajtásához – annak ellenére, hogy a Trump-kormányzat úgy döntött, hogy kilép az egyezményből. A civil szervezetek is egyre nagyobb számban lépnek fel az éghajlatváltozás okozta kihívások leküzdéséért. A sok szereplő és az önszerveződő megközelítés igazolja, hogy a klímaváltozás elleni küzdelem is elmozdul a központosított irá nyítás felől a decentralizált cselekvés felé.
A szereplők számosságának növekedése és az ebből eredő átmenet valószínűleg az intelligens hálózatok egyre nagyobb arányú kiépítését fogja eredményezni. A huszadik század villa mos hálózatának három fő eleme – erőművek, alaphálózatok és a villamos energiát a fogyasztókhoz eljuttató elosztóhálózatok – közül az utóbbi nem alkalmas arra, hogy megfelelően kezelje a nap- és szélerőművek teljesítményingadozásait. Ezért a hálózatokat, amelyeket arra terveztek, hogy a villamos energiát a hagyományos tüzelésű erőművekből a fogyasztókhoz szállítsák, alkalmassá kell tenni az új feladatokra.
Az okos hálózatok, amelyek a hagyományos hálózatok digitalizációja révén jönnek létre, képesek a kétirányú kommunikációra a szolgáltató és az energiafogyasztó között, valamint arra is, hogy előre jelezzék és egymáshoz igazítsák az energiakínálatot és -keresletet. Az internetnek, az intelligens szoftvereknek és a reszponzív technológiáknak köszönhetően ma már lehetséges a villamosenergia-áramlás új igényeknek megfelelő kezelése.
Az okoshálózatok egyik nagy előnye, hogy úgy csökkenthetik az energiafogyasztást, hogy eközben csökken az üvegházhatású gázok kibocsátása, mert a fosszilis tüzelőanyaggal működő erőművektől egyre kevesebb villamos energiát vételeznek. Az okoshálózatok a kereslet és a kínálat összeegyeztetésében azáltal is segíthetnek, hogy szabályozzák a különböző fogyasztók terhelését. Számos európai országban ezt a gyakorlatot már többé-kevésbé be is vezették. Így például a plug-in hibrid és elektromos autók töltése éjszaka történik, amikor a kereslet a legalacsonyabb, ahelyett, hogy egyszerűen akkor csatlakoztatnák őket, amikor a tulajdonosaiknak kedve tartja.
Az ilyen hálózatok megvalósításához rendkívül nagy beruházásokra lesz szükség, de az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentése, a hosszútávú pénzügyi megtakarítások és a hálózat stabilitásának javulása egyes becslések szerint ellensúlyozza ezeket a ráfordításokat. Húsz év alatt csak az Egyesült Államokban 338-476 milliárd USD-t kell az okoshálózatok megvalósításába beruházni, ám ezek az összegek ugyanezen idő során 1300-2000 milliárd USD haszonnal járhatnak és emellett lehetővé teszik azt is, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátása 700-2100 milliárd tonnával csökkenjen.
Forrás
- www.yalejournal.org
- Leal-Arcas, R.: S mart Grids as a Way to Democratize Energy (September 26, 2020). Yale Journal of International Affairs
- papers.ssrn.com
2020/4. lapszám | Magyar Energetika | 266 |
