Európa és a földgáz viszonyáról
2022/1. lapszám | Magyar Energetika | 343 |
Az Oroszország és a NATO-országok közötti viszony korábban elképzelhetetlen mértékű megromlása okán feltétlenül mérlegelni kell, hogy a február 24-én az orosz csapatoknak Ukrajnába történt bevonulását követően kezdődött háború alakulása milyen nehézségekhez vezethet Európa energiaellátása szempontjából. Közismert, hogy évek óta Oroszország biztosítja az európai földgáz közel felét.
Európa gázfüggősége és legfőbb szállítói
A földgáz az Európa-szerte felhasznált primer energiaforrásoknak mintegy egyötödét teszi ki. Részaránya a villamosenergia- termelésben mintegy 20%, de természetesen fűtésre és ipari nyersanyagként is használják.
Európa legnagyobb földgázszállítója Oroszország, a kontinens ellátását szolgáló gáz mintegy 40%-a csővezetéken érkezik. Ugyancsak csővezetéken érkezik földgáz Norvégiából (22%), Algériából (18%) és Azerbajdzsánból (9%). Európa cseppfolyósított és hajón szállított földgázt is vásárol.
Az elmúlt hónapokban az Egyesült Államokból és más országokból származó cseppfolyósított földgáz (LNG) európai importja napi 400 millió köbméterrel rekordszintet ért el. Egy LNG-t szállító teherhajó mintegy 125-175 ezer m³ földgázt képes befogadni.
A földgázfelhasználás alakulását elsősorban a külső hőmérséklet határozza meg, de hosszabb távon befolyásolja a fogyasztást a különféle fűtési formák részarányának változása is. Változást okozott például a 2008-as gazdasági válság, amikor számos, korábban gázzal fűtő háztartás fatüzelésre váltott, majd az utóbbi években közülük sokan visszaváltottak a gázra. A villamos energia fűtési célú felhasználásának bővülése (amit a hőszivattyúk terjedése is magyaráz) kettős hatással van a gázfogyasztásra, mivel a gázerőművek súlya az áramtermelésben is jelentős, különösen a szélcsendes, felhős téli napokon [1]. A Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal sok éves adatai alapján a napi gázfogyasztás a külső levegő átlaghőmérsékletétől függően 10 (10 ºC és magasabb) és 70 millió m³ (–12 ºC alatt) között alakul. A legnagyobb fogyasztást eddig 2005 februárjában mérték napi 86,5 millió m³-rel.
Az exportőrök korlátai
Az LNG úgy készül, hogy a földgázt –162 ºC-ra hűtik, miáltal annak térfogata több, mint hatszázad részére csökken. A földgázt ezután – ha a cseppfolyósítás nem a tengerparton történik – egy kikötőbe szállítják, majd speciálisan szigetelt, hőmérséklet-szabályozott tartályhajókba töltik.
Az LNG fogadásához a kikötőben, vagy annak közelében újragázosító üzemeket létesítenek, amelyekben az LNG-t gáz halmazállapotúvá alakítják, majd általában csővezetéken juttatják el a végfelhasználókhoz. Mind a cseppfolyósító, mind az újragázosító üzemek létesítése több milliárd USD-be kerül, és több évig is eltarthat.
Ismeretes, hogy a 2009-es válságot követően, amikor az Ukrajnával kialakult pénzügyi konfliktus kapcsán Oroszország 20 napra felfüggesztette a gázszállításokat, Európa 29-re növelte újragázosító létesítményeinek számát. Az európai újragázosítás lehetőségeit még messze nem használták ki teljesen, és jelentős tárolókapacitás áll rendelkezésre az importált földgáz – gyakorlatilag határozatlan ideig történő – tárolására. Ugyanakkor a világ vezető beszállítói közül sokan kapacitásaik határa közelébe jutottak.
A globális LNG-piac ugyanakkor mutat némi rugalmasságot. Az LNG mintegy kétharmadát hosszú távú szerződések alapján értékesítik, rögzített célállomásokkal. Egyes jelentős szerződők, például Dél-Korea, Japán és Kína, valamint beszállítóik elvileg hajlandóak lehetnek a rakományokat Európába irányítani, ha az orosz export további csökkentése súlyosbodó ellátási nehézséget okozna. Erre a legjobb példa 2011-ből való, amikor a japán Fukushima Daiichi atomerőműben bekövetkezett nukleáris balesetet követően a japán kormány leállította az összes atomerőművét, hogy felmérje, azok mennyire veszélyeztetettek és felkészültek- e hasonló eseményekre. Erre reagálva az LNG-beszállítók gázszállítmányokat irányítottak át Japánba, hogy segítsenek átvészelni a közvetlen nehézségeket.
Elemzők szerint az LNG-importőrök a hiány mintegy 10–15%-át lennének képesek egyes rakományok átirányításával kiegyenlíteni. Ilyen esetekben mindazonáltal minden bizonnyal számolni kellene a szállítmány árának némi emelkedésével.
Az Egyesült Államok LNG-export-lehetőségei
Az LNG exportját kiszolgáló USA-beli létesítmények már hónapok óta teljes kapacitással működnek. 2021 decemberében az amerikai LNG-szállítmányok mintegy felét Európába irányították, amit az európai piacok emelkedő árai ösztönöztek. Korábban az amerikai LNG-export nagyobb része Kínába hajózott, ahol az aszály miatti vízenergia- korlátozások a földgáz iránti kereslet növekedéséhez vezettek.
Nem zárható ki, hogy az amerikai termelők képesek lehetnek a korábbinál több gázt szállítani Európába anélkül, hogy ezzel a belföldi felhasználást korlátoznák. Szakértők szerint, ha az amerikai földgázárak a következő hetekben emelkedni kezdenének, ez minden bizonnyal elsősorban a téli időjárásnak és nem a növekvő LNGexportnak lenne betudható.
Ártana-e Oroszország a saját gazdaságának azzal, hogy visszafogja az Európába irányuló gázexportot?
A hírek szerint az elmúlt években Oroszország úgy alakította ki szövetségi költségvetését, hogy abban mintegy elrejtett nagyjából 630 milliárd dollár devizatartalékot. Az orosz vezetés ezt a keretet használhatja fel adott esetben arra, hogy az ország átvészelje az ellene bevezetendő újabb gazdasági szankciókat, vagy a szénhidrogénpiacokon bekövetkező, számára kedvezőtlen változásokat.
Az elmúlt évben a Kreml a kiadási oldalt konzervatívan alacsony, hordónkénti 45 dolláros olajár-becslésre alapozta, miáltal némi mozgásteret biztosított magának. Végül a 2021-es olajárak átlaga hordónként átlagosan 71 dollár közelében alakult, ami jelentős – Oroszország számára előnyös – költségvetési fordulatot jelent.
Ezzel a költségvetési stratégiával az orosz elnök az Európából származó földgázexport- bevételek akár teljes elvesztését is kihúzhatná egy ideig. Ugyanakkor minden olyan orosz lépés, amely az Európába irányuló gázexport csökkentésére irányul, hosszabb távon súlyosabb következményekkel járhat. Az az orosz várakozás, hogy a politikájának is betudható magas gázárak meggyőzik az európaiakat arról, hogy az orosz gáz létfontosságú, és nem lehet könnyen helyettesíteni megújuló energiával, úgy tűnik tartós ellenszenvet keltett, amely felgyorsíthatja Európa közeledését a tengeri szélerőművek, az amerikai LNG és az Európa és Észak-Afrika között formálódó hidrogén-központok felé. Utóbbiak egyike lehet az az olasz SNAM által tervezett létesítmény [2], amely az Észak-Afrikában naperőművekben termelt villamos energiából előállított hidrogént (10%-os arányban földgázhoz keverve) az általa üzemeltetett csővezetékrendszeren át szállíthatja az ország különböző felhasználási helyeire.
A Gazprom – Európa legnagyobb gázbeszállítója –, amennyiben politikai nyomásra megszegné a szerződésekben vállalt kötelezettségeit, perekkel és jelentős büntetési tarifákkal nézhetne szembe, ami viszont az orosz lakosságra is hatással lehet, hiszen a Gazprom fizetőképessége is befolyásolhatja a tüzelőanyag téli rendelkezésre állását.
Nem zárható ki teljesen az a feltételezés, hogy Oroszország arra számít, hogy a magas európai energiaárak elégedetlenné teszik a közvéleményt és engedékenyebbé az Európát irányító politikusokat a NATO csapatainak és fegyverzeteinek számára megnyugtatóbb elhelyezésében. Egyelőre kevés jel mutat arra, hogy Európa így reagál majd, és bár az európai dekarbonizáció és energetikai átmenet nem nevezhető igazán gyors folyamatnak, a szinte felmérhetetlen (egyesek szerint évtizedekre elegendő) oroszországi földgázkészletek kihasználatlansága sem sok jót ígérne a nagy orosz medvének.
Források
- Major A.: Rekordot dönthet a magyar gázfogyasztás a nagy hideg és a járvány miatt, Portfolio, 2021.03.13 https://www.portfolio.hu
- Italy Can be Hydrogen Hub with Pipeline Imports from Africa – Snam, Pipeline&Gas Journal, https://pgjonline.com/news
- Jaffe, A. M.: Where can Europe get its gas if Russia cuts off supplies? https://energypost.eu
Címkép: a Gazprom székháza Szentpétervárott
2022/1. lapszám | Magyar Energetika | 343 |
