Magyar Energetika

Hírek

A kapcsolt energiatermelés a karbonsemleges energetika alappillére

A Magyar Kapcsolt Energia Társaság, XXIV. éves konferenciája

2021/4. lapszám | Balogh Zoltán |  105 |

A kapcsolt energiatermelés a karbonsemleges energetika alappillére

Amikor a 2020-as évi hagyományos konferenciánkat a COVID-19 miatt át kellett terelnünk az online térbe, még reménykedtünk, hogy 2021 tavaszán már hagyományos konferenciát tarthatunk. Azután ahogy elkezdődött az év, a harmadik hullám elmosta a tavaszt és egyben a jelenléti konferencia lehetőségét is. Ezért, látva az őszi helyzet bizonytalanságát, úgy döntöttünk, idén októberben is online felületen szervezzük meg a konferenciát, így biztosítva tagjaink számára, hogy bár a személyes találkozásra nincs lehetőség, de az előadóink magas színvonalú előadásai eljuthatnak hozzájuk.

A hazai és a nemzetközi energiaszektor sok új kihívással találta szembe magát 2021-ben. A megújuló energiatermelés mind nagyobb térnyerése egyrészt üdvözlendő, másrészt az ellátásbiztonság miatt azonnali intézkedések, fejlesztések váltak szükségessé. A kapcsolt energiatermelés esetén a tüzelőanyag-, valamint szén-dioxid-kibocsátási kvótaárak emelkedése jelentenek új kihívást, amit a hazai termelők esetében a gyenge forintárfolyam és ezzel összefüggésben a karbantartási költségek jól érzékelhető növekedése tovább fokoz.

Konferenciánkat igyekeztünk úgy megszervezni, hogy a fenti kérdések megválaszolása mellett kitekintést nyújtsunk az elkövetkezendő évekre, évtizedekre is. A karbonsemlegesség irányába tett lépések olyan új kihívásokat vetnek fel, amelyek már hagyományos módon nem, csak nagyfokú innovációval oldhatóak meg. Ezen fejlesztések már napjainkban is folynak és a következő évtizedekben meghatározzák az energiaellátás fő irányait. Gondolunk itt a hidrogén alapú energiatermelésre- és tárolásra, vagy az aggregátorokra, amelyek legfontosabb feladata a termelőitárolói- fogyasztói portfóliók optimalizálása lehet.

Papp András, az MKET Elnöke nyitotta meg a Társaság idei, online konferenciáját. Köszöntőjében elmondta, hogy az MKET legfőbb feladata továbbra is a tagok érdekképviselete és a szakmai információk minél szélesebb körben történő terjesztése. Köszönetet mondott a szervezőknek, az MKET munkatársainak, az előadóknak és a támogatóknak egyaránt, hiszen nélkülük nem jöhetett volna létre az online konferencia. Ezt követően köszöntötte az MKET 2021. évi díjazottait:

Az év Kiserőműve pályázat helyezettjei

  1. Főtáv Zrt. Tatai úti Fűtőmű
  2. MVM Balance Zrt. Észak-Budai Fűtőmű
  3. MVM MIFŰ Kft. Miskolc Diósgyőri Gázmotoros Erőmű

Heller László díj

  • Mikó László lett az év díjazottja, aki az elmúlt két évtizedben állhatatos munkával dolgozott több hazai kapcsolt energiatermelő erőmű megvalósításán és üzemeltetésén. 2005-től volt a CHP Kiserőmű Kft. ügyvezetője, majd 2018-tól a Veolia Zrt. gázmotoros portfóliójának vezetője.

Befejezésül Papp András kiemelte, hogy az MKET elnöksége rendkívül fontosnak tartja a társadalmi felelősségvállalást, különösen ezekben a válságos időkben. Ezért az Elnökség úgy döntött, mivel az MKET idei gazdálkodása is lehetővé teszi, hogy az SOS Gyermekfalvakat szervezetünk anyagilag is támogatja. Egyben felkérte a tagságot, ha van lehetőségük, ők is járjanak el hasonlóan.

Délelőtti előadások

Felsmann Balázs, a Magyar Energiakereskedők Szövetségének elnöke előadását a gazdaság főbb szektoraira jelenleg nehezedő legnagyobb kihívás, a 2050-re meghatározott kibocsátáscsökkentési célok ismertetésével kezdte. Ezen célok elérésének legfőbb útja sok szektorban az elektrifikáció (hőszivatytyús fűtés, e-mobilitás), amely várhatóan visszahat az energetikai szektorra, növelve a keresletet és egyben a hálózati infrastruktúra terhelését is. Ezen új kihívásoknak az energiaszektor csak a jelenleginél rugalmasabb működési modellel tud megfelelni, melyhez szükséges új technológiák (tárolók, hidrogén alapú energiatermelés) és új üzleti modellek (aggregátorok) bevezetése.

Batta Gergő, a MAVIR Zrt. operatív vezérigazgató-helyettese bemutatta, milyen új kihívásokkal szembesül a magyar rendszerirányító a folyamatosan változó hazai és nemzetközi környezetben. A hazai oldalról a forrásösszetételen belül a megújulók jelentős térnyerése, míg nemzetközi oldalról a minden területen megjelenő piacintegrációs követelményeknek való megfelelés jelent megoldandó rövid- és középtávú feladatokat. A legnagyobb nehézséget a termelői összetétel változása miatt megnövekedett szabályozási igények kielégítése jelenti napjainkban, különös tekintettel arra, hogy közcélú hálózatra termelő nagyobb erőművi egység az elmúlt évtizedben nem épült hazánkban. Ezért az ellátásbiztonság fenntartásához a MAVIR részéről is újszerű eszközökkel kell közelíteni, beleértve a jelenlegi szabályozó kapacitások (elsősorban kapcsolt energiatermelő egységek) életben tartását, a megújuló erőművek menetrendtartásának pontosítását, valamint új piaci szereplők (aggregátorok, tárolók, szabályozott fogyasztók) gyors beintegrálását a rendszerbe.

Dr. Nemes Csaba, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal főosztályvezetője előadásában az energiahatékonyság növelését, valamint a karbonsemlegesség elérését tekinti a szabályozó hatóság elsődleges céljának. Ezen célok elérése érdekében a szabályozói környezet folyamatos változásban van. A támogatási rendszerek elsősorban a megújuló alapú energiatermelést segítik (beleértve a megújuló alapú kapcsolt energiatermelést is), de az energiahatékonysági mutatók, illetve a rugalmasság miatt a nagy hatásfokú kapcsolt, fosszilis alapú energiatermelésnek is helye van a rendszerben, különös tekintettel a nagyfokú elektrifikációra, akár a kommunális területen (fűtés-hűtés), akár a közlekedésben (e-mobilitás).

Dr. Béres Zsuzsa, az Innovációs és Technológiai Minisztérium főosztályvezetője előadásában szabályozói szempontból mutatta be a hazai villamosenergia-szektorban bekövetkező várható változásokat. A két hangsúlyos terület a hazai fogyasztók hatékony és biztonságos ellátása, valamint a vállalt klímacélok teljesítése. Ezek érdekében készült el a Nemzeti Energiastratégia és a Nemzeti Tiszta Fejlődési Stratégia, amelyek a kibocsátáscsökkentésre nem teherként, hanem a gazdasági növekedés egyik lehetőségeként tekintenek, és amelyekhez a kormányzat vissza nem térítendő fejlesztési forrásokat is biztosít.

Dr. Légrádi Gergely és dr. Hanis Dávid az Oppenheim ügyvédi iroda képviseletében átfogó képet nyújtottak a Tiszta Energia Csomag (CEP) hazai implementálásakor a Villamosenergia- törvényben bekövetkezett legfontosabb változásokról és az ennek következtében megjelenő új piaci szereplőkről, azok jogairól, lehetőségeikről. A legszembetűnőbb változásként a korábbi termelő-kereskedő-fogyasztó felosztás szűnik meg, hiszen az új szereplők (aktív fogyasztók, energiaközösségek, aggregátorok) a korábbi felosztás szerinti feladatok közül egyidőben többet is ellát(hat)nak.

Orbán Tibor, a MaTáSzSz elnöke a távhőtermelés forrásoldali összetételének bemutatásával vezette fel előadását, mely szerint jelenleg a megtermelt távhőmennyiség több, mint fele nagy hatékonyságú kapcsolt energiatermelésből származik, jelentős primerenergia-megtakarítást indukálva. Sajnálatosnak nevezte ugyanakkor, hogy bár a Nemzeti Energiastratégia megnevezi a kapcsolt energiatermelést mint nagy hatékonyságú technológiát, ennek ellenére már 20 éves távlatban sem számol vele. Ezt a trendet a jelenlegi hőárképzési ellentmondások tovább erősítik, mely folyamat végeredménye akár a kapcsolt energiatermelés háttérbe szorulása is lehet, ami mind hő- mind villamosenergiaellátási oldalról is kockázatokat rejt.

Istvánffy György, a HUPX Zrt. piaci igazgatója előadását a jelenlegi piaci környezet bemutatásával kezdte, amelyet főképp az elmúlt hónapokban a villamos energia árának jelentős emelkedése jellemez mind hazánkban, mind a környező országokban. Bár ezen folyamatok a termelők részére üdvözítőek is lehet(né)nek, az önköltséget befolyásoló árak növekedése (földgáz, EUA1) az ebből származó eredménynövekedést teljes egészében felemészt(het) i. Ugyanakkor az energiafogyasztó gazdasági szereplők számára a tartósan magas villamosenergia-árak további áremelkedéseket indukálhatnak. A HUPX a folyamatos fejlesztéseivel igyekszik a piaci stabilitást biztosítani. Ennek legfőbb iránya a környező országokkal a villamosenergia-piacok összekapcsolása, ami hosszú távon az árak kiegyenlítéséhez, mérsékléséhez kell, hogy vezessen. A termékek időtartamának és a piaci időablakoknak a rövidítése is hozzájárul a rugalmasság növekedéséhez. Az előadás végén szóba kerültek az aggregátorok mint új piaci szereplők, amelyek megjelenése segíti a kisebb termelői, fogyasztói és tárolói csoportok/ egységek piacra lépését.

Baranyay Dávid, az MVM Partner Zrt. kvótakereskedelmi menedzserének előadásában a hangsúlyt az EUA árának folyamatos emelkedése kapta (3 év alatt közel 500%). Bemutatta, milyen nemzetközi politikai és szakpolitikai döntések, üzleti folyamatok vezettek ehhez a meredek emelkedéshez, és a korábban stabilnak tekintett piac volatilitásának ugrásszerű emelkedéséhez. Előadásának végén az energiatermelők számára adott javaslatokat arra, hogy bár az áremelkedésből fakadó költségnövekedés nem kerülhető el, de átgondolt beszerzési stratégiával és szakember igénybevételével legalább a kockázatok mérsékelhetőek.

Délutáni előadások

Míg a délelőtt folyamán a kereskedők, szakmai szervezetek és jogalkotók előadásait hallgathattuk meg a jelenlegi helyzetről, a várható trendekről, támogatási lehetőségekről, délután az MKET tagvállalatainak képviselői mutatták be, hogy az elmúlt időszakban a fent bemutatott kihívásokra milyen fejlesztésekkel, beruházásokkal válaszolt a szakma.

Joska Marek, az MVM csoporthoz tartozó cseh Innogy üzletfejlesztési vezetője bemutatta, hogy jelenleg milyen módon ösztönzik Csehországban a beruházókat nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelő rendszerek megvalósítására és üzemeltetésére. Az elsődleges cél a decentralizált energiatermelés elterjesztése, illetve a primerenergia-megtakarítás. A támogatás a megtermelt villamos energia után jár úgynevezett „Green bonus” formájában a beépített kapacitásokkal fordított arányban. A támogatás mértéke 2 EUR/MWh és 46 EUR/MWh közötti. Ez a támogatási rendszer azért is figyelemre méltó, mert egy olyan országban valósul meg, amely szintén az Európai Unió tagja.

Kókai Péter, az MVM-MIFÜ Kft. ügyvezető igazgatója előadásában a Miskolci Kombinált ciklusú Erőmű újraindításának tapasztalatait mutatta be. Az erőmű 2007-ben indult a KÁT rendszerben, majd 2013-ban az üzleti környezet megváltozása és a helyi geotermikus hőforrások előtérbe kerülése miatt leállították és konzerválták. Az utóbbi években azonban a villamosenergia-piac átalakult, így az MVM-nek lehetősége nyílt ezen jó állapotú eszközöket újra használatba venni. 2020-ban első fázisként egy emeltszintű karbantartáson és kisebb módosításon esett át az erőmű, így biztosítva a jogszabályi megfelelőséget. Ezzel párhuzamosan már elkészült az a fejlesztési koncepció, amely a jelenlegi erőművet alkalmassá teszi az új piaci kihívásoknak megfelelő rugalmas működésre, részben függetlenné téve a hőpiac szezonalitásától. Ennek része a hőoldal átalakítása és egy megkerülő (bypass) ág beépítése a füstgázrendszerbe a gázturbina után. A teljes beruházás megvalósulását követően olyan, rugalmasan üzemelő, korszerű kapcsolt energiatermelő egység jön létre, amely hosszú távon is a hazai villamosenergia-rendszer rendelkezésére áll.

Luczay Péter, az Alteo Nyrt. vezérigazgató-helyettese az időjárásfüggő termelő egységek menetrendezési bizonytalanságából/ pontatlanságából adódó rendszeranomáliákat mutatta be előadásában. A rendszer egyéb bizonytalanságaira szuperponálódva ezek az anomáliák az elmúlt évben a rendszerirányító számára fokozott kihívásokat jelentettek. Mivel várhatóan a megújulók részaránya tovább nő, az ellátásbiztonság alapja a továbbiakban is a rugalmas CHP kapacitások rendszerben tartása, valamint a megújulók szabályozási képességének kiaknázása lehet.

Nemes Tamás, az E.ON Energiatermelő Kft. részéről, előadásában kissé más megvilágításban mutatta be a megnövekedett rendszerszabályozási igényeket biztosító lehetőségeket. A hagyományos megközelítésben a termelők „mennek” a fogyasztók ingadozásai után, azonban, különös tekintettel az informatika fejlődésére, célszerű a fogyasztói oldal ingadozásait is csökkenteni. Az E.ON elindított egy termékfejlesztést, amelynek kulcsa, hogy szükség esetén az adott, kiválasztott fogyasztókat is valamilyen módon érdekeltté tegye a fogyasztás befolyásolásban. Az innováció csak akkor elfogadható az ügyfél részéről, ha az annak az alaptevékenységét (core business) nem befolyásolja, illetve kellő mértékű a motiváció a szabályozás ellentételezésére. A termék végső kialakításánál az ügyfeleket is bevonnák, így nem egy elméleti, piacidegen termék lesz a végeredmény. A fogyasztókat az aggregátorok (VPP) alá integrálnák be.

Hans Korteweg, a COGEN Europe ügyvezetője is elfogadta felkérésünket és előadásával hozzájárult konferenciánk színvonalának emeléséhez. A bemutató az EU 2030-as és 2050-es klímacéljait helyezte középpontba a kapcsolt energiatermelés szemszögéből. A célok elérésének két kulcsa az energiahatékonyság, valamint az energiarendszerek integrációja. A kapcsolt energiatermelés mindkét esetben fontos szerephez jut, de hosszú távon csak innovációval (további hatékonyságnövelés, új, zöld energiaforrások, decentralizált energiatermelés/energiaközösségek) lehet a kapcsolt termelés pozícióját erősíteni.

Adam Rajewski, a Wartsila Energy fejlesztési menedzsere bemutatta, milyen fejlesztésekkel készülnek az energiatermelő berendezések gyártói a következő évtizedek klímapolitikai kihívásaira. A megújuló energiatermelés (nap, szél) nagymértékű elterjedésével a legnagyobb probléma, hogy bár elég energia áll rendelkezésre, de nem a fogyasztók igényeinek megfelelő ütemezésben. Erre adhatnak megoldást a tárolási technológiák, amelyek közül a hagyományos akkumulátorok a legelterjedtebbek, de több fejlesztés folyik olyan folyamatok kidolgozására, amelyek a villamos energiát valamilyen tárolható közeggé alakítják (pl. hidrogén), amit a fogyasztási igények megjelenésével tüzelőanyagcellákban és/vagy hagyományos, vagy kapcsolt energiatermelő egységekben lehet visszaalakítani villamos energiává. Így megmarad a villamosenergia-rendszer rugalmassága is, és nem nő a CO2-kibocsátás. Ugyanakkor a hidrogén mellett a metanol, az ammónia és a szintetikusan előállított metán is alkalmas lehet alternatívaként a „Power to X” technológiánál.

Balogh Zoltán, az MKET operatív alelnöke zárszavában köszönetet mondott az előadóknak, a technikai hátteret biztosító kollégáknak, az MKET csapatának és természetesen a támogatóknak is.

MKET elnökségének és munkatársainak legfontosabb célja minél aktívabban részt venni – együttműködve jogalkotókkal, stratégiai tervezőkkel, döntéshozókkal, országgyűlési szakbizottságokkal – a jövő energetikájának megalkotásában, amelyben a kapcsolt energiatermelés fontos és aktív szerepet kell, hogy kapjon. Ezt a célt azonban – mint hangsúlyozta – az MKET egymagában nem tudná elérni, ezért fontos a többi szakmai szövetséggel (MatáSzSz, MEKSZ) való stratégiai együttműködés erősítése is.

A konferencia előadásai is alátámasztják, hogy rövidtávon az ellátásbiztonság, míg közép- és hosszútávon az impozáns kibocsátáscsökkentési célok nem érhetők el hatékony kapcsolt energiatermelés nélkül. Ezekre a kihívásokra a jelenlegi rendszerek csak folyamatos fejlesztésekkel, innovációval tudnak megfelelni, amelyhez a tudás és tapasztalat áramlása, megosztása kulcsfontosságú.

Az MKET alelnöke köszönetet mondott az előadóknak, a támogatóknak és a résztvevőknek, hogy hozzájárultak a konferencia sikeréhez, amelynek előadásait átlagosan 60-80 fő hallgatta egyidőben. Végül reményét fejezte ki, hogy a jubileumi, 25. konferencián már a személyes találkozásra is lehetőség lesz. Az elhangzott előadások az MKET honlapján is megtekinthetők.

Jegyzet

  1. EUA: European Union Allowance: az EU üvegházhatású gáz kibocsátási egysége (kvóta)

2021/4. lapszám | Balogh Zoltán |  105 |

Hírek