Magyar Energetika

Hírek

Az IEA az európai energiafüggésről és a lehetséges intézkedésekről

2022/1. lapszám | Magyar Energetika |  19

A Nemzetközi Energia Ügynökség elemzése tíz olyan, elvben azonnali intézkedést javasol, amelyek csökkenthetik az orosz gáztól való függőséget, miközben rövid távon fokoznák az uniós gázhálózat rugalmas alkalmazkodóképességét és csökkentenék a kiszolgáltatott fogyasztók nehézségeit.


EU – Irány az 55%!

2022/1. lapszám | Magyar Energetika |  7

Bizonyára sokan hallottak az Európai Unió „Fit for 55” címet viselő intézkedéscsomagjáról (magyar nyelvű közleményekben leggyakrabban az „Irány az 55%!” néven emlegetik), amelynek keretében az EU felülvizsgálja az éghajlatváltozással, az energetikával és a közlekedéspolitikával kapcsolatos jogszabályait. A cél, hogy az előírásokat összhangba hozzák a 2030-ra és 2050- re vonatkozó – alapvetően éghajlatpolitikai – célkitűzésekkel. Az 55-ös szám arra utal, hogy az Unió önmaga, illetve tagállamai számára kötelező jelleggel írta elő, hogy 2030-ra legalább 55%-kal csökkenjen az üvegházhatású gázok kibocsátása.


Európa és a földgáz viszonyáról

2022/1. lapszám | Magyar Energetika |  7

Az Oroszország és a NATO-országok közötti viszony korábban elképzelhetetlen mértékű megromlása okán feltétlenül mérlegelni kell, hogy a február 24-én az orosz csapatoknak Ukrajnába történt bevonulását követően kezdődött háború alakulása milyen nehézségekhez vezethet Európa energiaellátása szempontjából. Közismert, hogy évek óta Oroszország biztosítja az európai földgáz közel felét.


Szén 2021

Az IEA elemzése és előrejelzése

2022/1. lapszám | Magyar Energetika |  7

Januárban látott napvilágot a Nemzetközi Energia Ügynökség jelentése, amely a szénnel kapcsolatos világpiaci tendenciákat elemzi és kísérletet tesz a világjárvány hatásait is figyelembe vevő rövid távú előrejelzésre is.


Az EU ún. Taxonómia rendeletéről

2022/1. lapszám | Magyar Energetika |  10

Az atomenergia és a földgáz beillesztése az EU ún. Taxonómia rendeletébe meglehetősen heves vitákat váltott és vált ki az érdekeltek körében – és nyugodtan mondhatjuk: csaknem minden tagállam érdekelt, csak éppen nem egyformán. Az EU Bizottság nemrég napvilágot látott módosítási javaslata – ha azt az Európai Parlament a következő hónapokban elfogadja – nagyon megnehezítheti a módosítást ellenző országok számára, hogy vétót emelhessenek ellene. Ehhez nagyjából kétharmados többségre lenne szükség a Tanácsban.


A hidrogén geopolitikai jelentősége az energiaátmenetben

Az IRENA elemzése

2022/1. lapszám | Magyar Energetika |  7

A Nemzetközi Megújuló Energia Ügynökség (IRENA) részletes elemzést tett közzé az egyre gyakrabban emlegetett hidrogén energetikai jövőképéről, ami a hazai hidrogénstartégiára is befolyással lehet. A jelentés elsősorban a geopolitikai hatásokra összpontosít. Az alábbiakban ennek főbb megállapításait ismertetjük.


Dr. Emhő László

1940–2021

2022/1. lapszám | Magyar Energetika |  7

Dr. Emhő László 1964-ben szerzett gépészmérnöki diplomát a Budapesti Műszaki Egyetemen, majd ott is doktorált 1982- ben. 1964-től hazai tervezőirodákban dolgozott. 1971-től a Lehel Hűtőgépgyárban, később Győrben klímarendszer-tervezéssel foglalkozott. 1979-től a Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát főenergetikusa volt. 1985-től a Szellőző Művek tervezési- vállalkozási főmérnökeként dolgozott, eközben az MTA Központi Fizikai Kutatóintézet szakértőjeként a két Phobos Mars űrszonda hűtés-fűtési rendszerének tervezője volt.


Gazdag szakmai program a CONSTRUMA-n

2022. február 26. | támogatott cikk |  85

Két év kihagyás után az idén tavasszal végre ismét fizikai valójában is várja a látogat a dupla jubileumot ünneplő kiállítási csokor, a 40. CONSTRUMA Nemzetközi építőipari szakkiállítás és a 10. OTTHONDesign Otthonteremtési szakkiállítás április 6-10. között. Az áprilisi kiállítási csokor pavilonjai folyamatosan telítődnek, lassan összeáll a teljes szakmai kísérőprogram is. Minden adott lesz egy régóta várt, nagyszabású építőipari – belsőépítészeti szakmai találkozóra a HUNGEXPO Budapest Kongresszusi és Kiállítási Központban.


A földgáz- és a villamosenergia-piac helyzetéről

2021/4. lapszám | Magyar Energetika |  60

Az európai gázárak meredek emelkedését a kereslet erőteljes élénkülése és a vártnál szűkebb kínálat, valamint számos, időjárással kapcsolatos tényező együttesen eredményezte. Ezek közé tartozik a különösen hideg és hosszú fűtési szezon tavaly télen Európában, és a szélenergia szokásosnál alacsonyabb rendelkezésre állása az elmúlt hetekben.


A kapcsolt energiatermelés a karbonsemleges energetika alappillére

A Magyar Kapcsolt Energia Társaság, XXIV. éves konferenciája

2021/4. lapszám | Balogh Zoltán |  93

Amikor a 2020-as évi hagyományos konferenciánkat a COVID-19 miatt át kellett terelnünk az online térbe, még reménykedtünk, hogy 2021 tavaszán már hagyományos konferenciát tarthatunk. Azután ahogy elkezdődött az év, a harmadik hullám elmosta a tavaszt és egyben a jelenléti konferencia lehetőségét is. Ezért, látva az őszi helyzet bizonytalanságát, úgy döntöttünk, idén októberben is online felületen szervezzük meg a konferenciát, így biztosítva tagjaink számára, hogy bár a személyes találkozásra nincs lehetőség, de az előadóink magas színvonalú előadásai eljuthatnak hozzájuk.


XXV. Magyar Energia Szimpózium

2021/4. lapszám | Béres Adrienn Judit, Bíró Annamária, Burján Bernadett, Pálfi Zalán, Tóth Délia |  85

2021. október 7-én az MVM Zrt. Szentendrei úti székházának Jedlik Ányos termében rendezte meg a Magyar Energetikai Társaság a jubileumi, XXV. Magyar Energia Szimpóziumot. Az esemény társrendezői között köszönthettük az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesületet, a Magyar Elektrotechnikai Egyesületet és a Rákóczi Szövetséget is. A rendezvény hagyományosan a Kárpát- medencei magyar szakemberek (mérnökök, közgazdászok, jogászok, vállalkozók) találkozója.


A G7 a nettó zéró kibocsátású villamosenergia-szektor megvalósításáért

2021/4. lapszám | Magyar Energetika |  88

A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) mintegy 100 oldalas új (2021. október 19.) tanulmányban mutatja be, hogyan juthatnak el a legfejlettebb országok (a G-hetek, azaz Kanada, Franciaország, Németország, Olaszország, Japán, az Egyesült Királyság, az USA és az Európai Unió) 2050-ig a nettó zéró üvegházhatású gázkibocsátáshoz.


Tenger alatti egyenáramú vezeték

Australia–ASEAN Power Link a legek projektje

2021/4. lapszám | UG |  91

Az Australia-Asia Power Link keretében a világ legnagyobb naperőműve, a leghosszabb tengeralatti nagyfeszültségű egyenáramú vezetéke és a legnagyobb akkumulátortelep létesülne. A tervezett vezeték a mintegy 5,8 millió lakosú Szingapúrt az ausztrál szigetállam északi partján fekvő Darwinnal kötné össze. A mintegy 5000 km hosszúságú vezetékből kb. 4200 km haladna a tenger alatt, ami természetesen világrekord lenne. A projektet két privát befektető vállalat fejleszti.


A földgáz szerepe az Új Nemzeti Energiastratégiában

2021/4. lapszám | Török Miklós |  101

2021. szeptember 29-én tartotta az IIR Magyarország Kft. az éves gázkonferenciáját, a GasCon-2021-et.


Újabb napelempark létesült Magyarországon

2021/4. lapszám | Magyar Energetika |  59

A Veszprém megyei Öskü község határában októberben átadták a 10 MW teljesítményű naperőművet.


COP26 – Globális kezdeményezés a metán kibocsátásának csökkentéséről

2021/4. lapszám | Magyar Energetika |  55

Az éghajlatváltozási világkonferencia (COP26) befejező szakaszában az Európai Unió, az USA és mellettük további 103 ország elkötelezte magát, hogy az 1,5 °C-nál nem nagyobb mértékű globális felmelegedés érdekében mérséklik metánkibocsátásukat. A közösen vállalt és 2030-ig elérendő csökkentés 30%-os lenne a 2020. évi szinthez képest. A kötelezettségvállaláshoz csatlakozott államok a világgazdaság 70%-át, míg a metánkibocsátás csaknem felét reprezentálják.


Új kínai szélturbinák

2021/3. lapszám | Magyar Energetika |  78

2021 májusában jelentette be a MingYang Smart Energy kínai szélturbinagyártó cég, hogy megkezdi az első úszó tengeri szélturbinájának gyártását.


Csom Gyula 1932–2021

2021/3. lapszám | Magyar Energetika |  82

Életének 89. évében elhunyt Csom Gyula professor emeritus, az atomenergetikai oktatás kiemelkedő képviselője.


Kiemelkedő olaj- és gázipari diplomadolgozatok

2021/3. lapszám | Magyar Energetika |  83

Az 1992-ben alapított Szénhidrogénipari Mérnökképzésért Alapítvány 2010-ben hozta létre diplomamunka díját az olaj- és gázipari tématerületeken készült, kiemelkedő szakmai teljesítményt bemutató dolgozatok elismerésére. A Miskolci Egyetem Kőolaj és Földgáz Intézetében 2021. június 8-án és 9-én megtartott olaj- és gázmérnök szakos, illetve specializációs záróvizsgák eredményei alapján az alapítvány kuratóriuma díjakat ítélt oda a frissen végzett mérnököknek.


100 MW-os napelempark Kaposváron

2021/3. lapszám | Magyar Energetika |  77

Május végén kezdte meg működését Közép-Európa legnagyobb naperőműve Kaposváron.


Gáz-ügyek

2021/3. lapszám | Magyar Energetika |  87

A nyár folyamán jelentősen emelkedtek az európai földgázpiaci árak a megnövekedett kereslet és szűkös kínálattal jellemezhető piaci helyzet miatt. Az árak július végén a legnagyobb európai gáztőzsdén, a holland TTF azonnali piacán elérték a 40 EUR/MWh-t és a hazai CEEGEX-en is hasonlóan alakult a folyamat. Az árak a tengerentúlon és Ázsiában is hasonló trendet mutatnak, aminek egyik oka, hogy Kína az erőművi termelése egy részét szénről gázra állítja át.


Energetikus Hallgatók 6. Találkozója

N6.6

2021/3. lapszám | Magyar Energetika |  84

2021. június 25–27. között rendezte meg a Magyar Energetikai Társaság Ifjúsági Tagozata (MET IT) az immár hagyományossá vált találkozót, amely hosszú idő elteltével az első nem online rendezvényként vált emlékezetessé.


Megújult az energiahatékonysági címke

2021/2. lapszám | Magyar Energetika |  194

Az EU energiacímkéje széles körben ismert kelléke a háztartási termékeknek, például a villanykörtéknek, televízióknak vagy mosógépeknek, hűtőszekrényeknek, amely több mint 25 éve segíti a fogyasztókat abban, hogy megalapozott vásárlási döntéseket hozzanak.


Magyarország első mobil hidrogén-töltőállomása

2021/2. lapszám | Magyar Energetika |  173

2021. április 29-én átadták hazánk első mobil hidrogéntöltő-állomását Budapesten, a Linde Gáz Magyarország Zrt. telephelyén.


Hidrogén – Fehér Könyv

2021/2. lapszám | Magyar Energetika |  297

2021. június 4-én, jóval lapzártánk után mutatták be az érdeklődőknek a hidrogén-technológiai Fehér Könyvet a budapesti Info Parkban, a Természettudományi Kutatóközpont székházában. Az alábbiakban a több, mint 300 oldalas dokumentumból közlünk összefoglalót Mayer Zoltánnak, a Magyar Hidrogén- és Tüzelőanyagcella Egyesület titkárának hozzájárulásával és segítségével.


A szén-dioxid viselkedése az óceánok vizében

2021/2. lapszám | Magyar Energetika |  168

A híres amerikai egyetem, a Massachusetts Institute of Technology kutatói olyan bizonytalanságra leltek a szén-dioxid elnyelődésével kapcsolatban, amelynek alapján a korábbi becsléseket akár módosítani lesz célszerű. Az óceánok ún. biológiai szivattyúja, amely a CO2 elnyeléséért felelős, meglehet nem pontosan úgy működik, ahogyan a korábban alkotott modellekben azt feltételezték. Természetesen nem a folyamatot magát kérdőjelezték meg, csupán annak mértékével kapcsolatban jelezték, hogy a számítások hibája nagyobb lehet, mint azt a korábbi számítások során feltételezték. Ez a körülmény – ha bebizonyosodik – időben akár évekkel eltolhatja vagy előrehozhatja azt a határidőt, ameddig az emberiségnek meg kellene állítania a kibocsátások növekedését ahhoz, hogy a „közepes globális hőmérséklet” legfeljebb 1,5 ºC-kal emelkedjék.


Hogyan válhat a világ energiaipara nettó zéró kibocsátásúvá 2050-re?

2021/2. lapszám | Magyar Energetika |  234

Az energiaszektor ma az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának mintegy háromnegyedéért felelős, ezért szerepe kulcsfontosságú az éghajlatváltozás hatásainak elhárításában, amely talán a legnagyobb kihívás, amellyel az emberiségnek története során szembe kell néznie.


A pandémia hatása az európai villamosenergia-ágazatra

2021/2. lapszám | Magyar Energetika |  125

A CEER¹ (Council of European Energy Regulators), az Európai Energetikai Szabályozó Hatóságok Tanácsa márciusban tette közzé azt a jelentését, amely első ízben vizsgálta a Covid-19 világjárvány hatását a villamosenergia-szektorra. Vizsgálták a pandémia hatását a villamosenergia-piacra és a villamos társaságokra is.


Magyar hűtőrendszer egy kínai erőműben

2021/2. lapszám | Magyar Energetika |  126

Az ENEXIO Hungary Zrt. a rendszerváltás előtt világhírnévre szert tett Energiagazdálkodási Intézet (az EGI 1948-ban jött létre és a Heller-Forgó erőművi száraz hűtőrendszer a legfontosabb „védjegye”) utódja. A társaságot az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. a cég két kínai leányvállalatával együtt vásárolta meg 2020-ban.


Sikeres az új METÁR tender

2021/1. lapszám | Magyar Energetika |  135

A Klíma- és Természetvédelmi Akcióterv célkitűzéseinek megfelelően a kormány kiemelt célja az olcsó és tiszta energiaellátás biztosítása a magyar családok számára. A 2020 nyarán második alkalommal meghirdetett METÁR-tender kiírására több mint ötszörös volt a túljelentkezés, a pályázók 2145 GWh-ra igényeltek támogatást. A beérkező ajánlatok közül 36 pályázat nyert, összesen 343 GWh-ra osztottak ki támogatást.


Egy erőmű tragikomédiája

Olvasóink olvasták – és megosztották velünk

2021/1. lapszám | Magyar Energetika |  313

Egyik kedves olvasónk az interneten böngészve talált egy olyan, német nyelven és szinte szépirodalmi stílusban közzétett esszét, amely meglehetősen szorosan kapcsolódik azokhoz a témákhoz, amelyekkel mostanában elsősorban a hírek között szoktunk foglalkozni.


Online konferenciák a GTTSZ szervezésében

2021/1. lapszám | Dr. Horn János |  128

A Gazdálkodási és Tudományos Társaságok Szövetsége Energiatagozata a közelmúltban két online konferenciát tartott.


Fogyasztási rekord 2021. február 11-én

2021/1. lapszám | Magyar Energetika |  134

A MAVIR Zrt. adatai szerint február 11-én, csütörtökön megdőlt Magyarország villamosenergia-fogyasztási rekordja. 17:45 és 18:00 között az országos rendszerterhelés 7119 MW-ra emelkedett.


Rendszerbomlás január 8-án

2021/1. lapszám | Magyar Energetika |  173

2021. január 8-án, közép-európai idő szerint 14:05-kor a kontinentális Európa szinkronzónája két részre bomlott, miután nagyon rövid idő alatt számos átviteli hálózati elem meghibásodott. Az ENTSO-E január 26-ai tájékoztatása szerint a rendszerbomlást előidéző első esemény egy 400 kV-os gyűjtősíncsatoló (busbar coupler) túláramvédelmének működése volt 14:04:25-kor a horvátországi Ernestinovo alállomásban. Ennek következtében két gyűjtősín lekapcsolódott és ezzel megszakadt a kapcsolat az észak-nyugati és a dél-keleti területek között.


A Magyar Energetikai Társaság tisztújító közgyűlése

2021/1. lapszám | Magyar Energetika |  157

A Magyar Energetikai Társaság (MET) 2021. január 25-én online módon tartotta meg a járványhelyzet miatt többször elhalasztott tisztújító közgyűlését.


Szélenergia a 21. században – és Magyarországon

2021/1. lapszám | Magyar Energetika |  190

A fenti címmel jelent meg 2020 novemberében a 60 oldalas kötet, amely mintegy 100, többségében referált tudományos értekezés megállapításaira támaszkodva mutatja be a szélenergiával kapcsolatos legfrissebb ismereteket.


EU-Taxonomy – Hogy is van ez?

A lengyel álláspont

2021/1. lapszám | Magyar Energetika |  271

A PGE csoport Lengyelország legnagyobb energetikai vállalata. Az Európai Unió dekarbonizációs törekvéseinek megfelelni óhajtva 2030-ig a megújulókból származó energiatermelés 50%-os részesedésével és a CO2-kibocsátás 85%-os csökkentésével számol. 2050-re nettó zérus CO2-kibocsátást tervez. Pawel Strączyński, a PGE pénzügyekért felelős alelnöke az EU fenntartható befektetéseket szabályozó ún. taxonómiai rendeletét [1] – amely voltaképpen a környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységek listáját létrehozó osztályozási rendszer – elemezve arra figyelmeztet, hogy nem lenne helyes, ha a földgáz (a szén-dioxid-kibocsátás miatt) és a nukleáris energia (a biztonsági és környezetvédelmi aggályok miatt) kimaradna a támogatandók sorából. Azzal érvel, hogy azok az országok, amelyekben a villamos energia jelentős részét jelenleg széntüzelésű erőművekben termelik, rövid- és középtávon aligha nélkülözhetik ezt a két energiahordozót. Javasolja, hogy előbb a támogatásra jogosult technológiákról folytassanak mélyreható és részletes vitákat, és csak azután véglegesítsék azokat a tervezeteket, amelyek a részletkérdéseket hivatottak szabályozni.


Az MVM Csoport megvásárolja a cseh innogy-t

2020/4. lapszám | Magyar Energetika |  155

Az MVM és az E.on 2020 júliusában írta alá azt a megállapodást, amelynek értelmében az MVM megvásárolja az innogy Ceská Republika (iCR) 100%-os tulajdoni részesedését. Októberben az Európai Bizottság is jóváhagyta az ügyletet.


Jelen és jövő a kapcsolt energiatermelésben

Magyar Kapcsolt Energia Társaság, XXIII. éves konferencia

2020/4. lapszám | Balogh Zoltán |  185

Különleges és izgalmas eseményen vagyunk túl. Amikor 2020 márciusában a járványügyi veszélyhelyzet miatt elhalasztottuk a konferenciát, még derűlátóan tekintettünk a következő hónapokra, és bíztunk abban, hogy ősszel a konferenciát meg tudjuk tartani. Augusztusban azonban egyre aggasztóbb hírekkel szembesültünk, és az előrejelzések sem voltak bíztatóak, így fájó szívvel úgy döntöttünk, hogy 2020-ban nem rendezzük meg a hagyományos kétnapos konferenciánkat. Az MKET elnöksége ugyanakkor ebben a megváltozott helyzetben is fontosnak tartotta, hogy az energiaszektor aktuális információi eljussanak tagjainkhoz és partnereinkhez, hiszen tudtuk, hogy ez mindannyiunk számára jelentős hozzáadott értékkel bír. Ez a törekvés hívta életre a rendhagyó, online MKET konferenciát, amelyre 2020. október 14-én került sor. És bár az online tér nem fogható a személyes találkozáshoz, nem is helyettesítheti azt, úgy látjuk, hogy a jövőben mindenképpen helye lehet az MKET és tagjai, partnerei közötti kommunikációban; elsősorban a szakmai munka során, workshopok, vagy akár érdekegyeztető megbeszélések formájában .


Magyar Energia Szimpózium 2020

2020/4. lapszám | Béres Adrienn, Béres Krisztián, Bíró Annamária, Burján Bernadett, Eke Balázs, Hruska Olivér, Ignácz Réka, Lőcsei Virág, Molnár Anna, Rádi Róbert Dániel, Schermann Patrik, Szekeres Péter, Szondy Borbála, Tóth Délia |  179

2020. szeptember 3-án immár 24. alkalommal szerveztük meg a Magyar Energetikai Társaság éves konferenciáját. A Magyar Energia Szimpózium idén különösen fontos és újszerű esemény volt, hiszen a szervező, a Magyar Energetikai Társaság Ifjúsági Tagozata (MET IT) megalakulásának 10. évfordulóját ünnepelte, valamint idén először az online térben valósult meg a program. A konferencia témája ehhez igazodva az új kihívásokra és innovációkra, valamint az ifjúság energetikában betöltött szerepére összpontosított.


Dr. Halzl József

1933–2020

2020/4. lapszám | Magyar Energetika |  166

November 13-án, nyolcvanhetedik életévében elhunyt dr. Halzl József, a Rákóczi Szövetség tiszteletbeli elnöke, a Magyar Energetikai Társaság alapító tagja, a Magyar Villamos Művek korábbi vezérigazgatója.


A második METÁR-tender sikere

2020/4. lapszám | Magyar Energetika |  178

Úgy tűnik, hogy a koronavírus-járvány nem csökkentette a befektetői hajlandóságot, miután a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatalhoz (MEKH) beérkezett pályázatok meghaladták a meghirdetett energiamennyiség ötszörösét.


A Nemzetközi Energia Ügynökség a megújulókról

2020/4. lapszám | Magyar Energetika |  192

November elején látott napvilágot a Nemzetközi Energia Ügynökség elemző tanulmánya a megújuló energiaforrások helyzetéről és rövid távú jövőképéről.


A Műegyetem Nukleáris Technikai Intézetének nemzetközi elismerése

2020/4. lapszám | Magyar Energetika |  175

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Nukleáris Technikai Intézete a világon hetedikként nyerte el a Gazdaság- és Társadalomtudományi Karral közösen indított nukleáristechnológia-menedzsment szakirányú továbbképzésének NAÜ-tanúsítványát. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (IAEA) tanúsítványa igazolja, hogy a szak összhangban van az ügynökség ajánlásaival és elvárásaival. Ezzel a Műegyetem az International Nuclear Management Academy teljes jogú tagjává vált.


Atomerőművekről – zöld szemüvegen át

2020/4. lapszám | Magyar Energetika |  167

A Mycle Schneider Consulting immár évek óta jelentkezik nagy terjedelmű, az egész világra kiterjedő felmérésével, amelyben általánosan és az egyes érintett, atomerőművel rendelkező országok helyzetével részletesen is foglalkozik. Az alábbiakban a 360 oldalas tanulmány összefoglalójából merítettünk, olvasóinkra bízva annak megítélését, hogy mennyire tűnnek tárgyilagosnak a levont következtetéseik.


Az okoshálózatok demokratizálják az energiaellátást

2020/4. lapszám | Magyar Energetika |  164

Az okoshálózatokról elmélkedő szerző rövid dolgozata szerint nem kizárt, hogy paradigmaváltásnak vagyunk tanúi az energia ellátás terén. Az energiaellátás biztonságának fenntartása – úgy tűnik – egyre inkább decentralizált feladattá válik. A villamosenergia-fogyasztók egyre nagyobb számban válnak termelővé is (az angol szóhasználatban „prosumer"-eknek is nevezik őket), akik megújuló energiaforrásokból (főképp napenergiából) termelnek villamos energiát és azt egyre okosabban és hatékonyabban használják fel.


Németországban 2021-től a tüzelőanyag-forgalmazók is fizetnek a kibocsátásukért

2020/4. lapszám | Magyar Energetika |  164

A Bundestag, a német parlament alsóháza októberben új normaszöveget fogadott el, amelynek értelmében Németországban 2021-től kezdve a közlekedési ágazatban és az épületfűtésben felhasznált tüzelőanyagok elégetéséből származó minden tonna szén-dioxid-kibocsátás után 25 EUR-t kell fizetni. A tanúsítvány ( országos kibocsátási egység) árát 2025-re 55 euróra emelik, majd 2026-tól az árveréseken dől el az áruk, amely legfeljebb 65 EUR/t lehet. Az üzemanyag- {benzin, dízel, fűtőolaj) és gázértékesítéssel foglalkozó vállalatoknak 2021-től kibocsátási jogokat kell vásárolniuk, aminek eredményeképpen a benzin ára 2021-ben literenként várhatóan 7, a gázolaj ára 8 cEUR-tel, a gáz ára pedig 0,6 cEUR/kWh-val emelkedik.


Európai Bizottság – Regionális épületenergia-hatékonysági stratégia

2020/4. lapszám | Magyar Energetika |  148

Az Európai Bizottság októberben hozta nyilvánosságra az épületek energiahatékonyságának javítására irányuló felújítási stratégiáját (Renovation Wave Strategy), amelynek célja, hogy a következő évtizedben legalább megkétszerezze a felújítások arányát, és biztosítsa, hogy azok nagyobb energia- és erőforrás- hatékonyságot eredményezzenek.


Régi új elnök az Energiahivatal élén

2020/3. lapszám | Magyar Energetika |  305

Miután dr. Dorkota Lajosnak, a Magyar Energetikai és Közmű- szabályozási Hivatal elnökének kinevezési időtartama lejárt, és elnöki jogviszonya ezzel megszűnt, a miniszterelnök 2020. július 13-i hatállyal Horváth Péter Jánost nevezte ki a MEKH elnökévé.


Drobni László 1931–2020

2020/3. lapszám | Magyar Energetika |  234

Elhunyt Drobni László gépészmérnök, az EGART- HŐTERV-EGI kiemelkedő tervezőmérnöke, a Magyar Energetikai Társaság alapító tagja.


Leszereli az EDF a skóciai grafitmoderátoros atomerőművét

2020/3. lapszám | Magyar Energetika |  281

Az Electricité de France döntése értelmében a Skócia nyugati partjainál, az Ayrshire megyei Ardrossanban lévő 960 MW teljesítőképességű Hunterston B atomerőművet legkésőbb 2022 januárjában leállítják és leszerelik.


A koronavírus és az energiaigények alakulása

2020/3. lapszám | Magyar Energetika |  203

Az év eleje óta tartó Covid-19 világjárvány jelentős hatást gyakorol az energiarendszerekre, ami elsősorban a korábban növekvő tendenciát mutató globális energiafogyasztás visszaesésében nyilvánul meg. Az Enerdata alább bemutatott előrejelzései az Európai Bizottságnak az európai országok GDP-jének változására vonatkozó, 2020 júliusában készült becslései, valamint az OECD-nek a nem európai tagországokra készült 2020. júniusi és az IMF ugyancsak júniusi számításai (nem OECD országok) alapján készültek.


A légkör szén-dioxid-tartalmának alakulása járvány idején

2020/3. lapszám | Magyar Energetika |  222

A Covid-19 járvány a világgazdaságban a második világháború óta a legnagyobb visszaesést okozta, és a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) adatai szerint éves szinten legalább 8-10%-kal mérsékelte a légkörbe kibocsátott antropogén forrású CO2 mennyiségét. Érdemesnek tűnik ebből adódóan összevetni, hogyan alakult eközben a légkörben a CO2 koncentrációja. Természetesnek tűnik, hogy ehhez olyan mérési adatokat vegyünk figyelembe, amelyeket a tudományos közélet is elfogad és elemzéseiben hivatkozási alapként használ.


Klímaügyi egyeztetés-sorozat

2020/3. lapszám | Magyar Energetika |  211

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium az év elején egyeztetés-sorozatot indított a Nemzeti Tiszta Fejlődési Stratégia konszenzusos megalkotása érdekében.


A kibocsátási egységek árának stabilitásáról – Kaliforniában

2020/3. lapszám | Magyar Energetika |  198

Tanulságos lehet az Európai Unióban is működő, de rendszeres jogszabályi korrekciókkal terhelt ETS szempontjából, hogy a kaliforniai kibocsátás-kereskedelmi rendszert is megrázta, hogy májusban a vártnál jóval nagyobb mértékben estek az aukciós árak.


Tovább késik a finn atomerőmű üzembehelyezése

2020/3. lapszám | Magyar Energetika |  182

A Teollisuuden Voima Oyj (TVO) finn társaság ismételten, a legutóbbi hírek szerint 2022 februárjára halasztotta az Eurajokiban, Finnország nyugati részén található 1650 MW-os Olkiluoto-3 atomerőmű-projekt üzembe helyezését.


A magyar gázipar konferenciája „COVID köntösben”

2020/3. lapszám | Magyar Energetika |  195

Az idei évben sorra maradtak el azok a meghatározó szakmai rendezvények és konferenciák, amelyek a szakemberek naprakész tájékoztatását, az információk cseréjét lettek volna hivatottak szolgálni. Ezt történt a DUNAGÁZ Zrt. által szervezett konferenciával is, amelynek huszonnyolcadik rendezvényét kétszer is elhalasztották a szervezők. A társaság végül online mikrokonferencia formájában rendezte meg az eseményt 2020. szeptember 9-én, amelyre közel 80 szakember regisztrált.


Megnövelik a Mohovce-i atomerőmű blokkjainak teljesítőképességét

2020/3. lapszám | Magyar Energetika |  190

Augusztus közepén jelentették be, hogy megkezdődik a Mohovce-i atomerőmű (Szlovákia) modernizációs projektje, amelynek keretében az 1. és 2. sz. eredetileg 440 MW-os (jelenleg együtt 942 MW teljesítményű) blokk teljesítőképességét további 7%-kal 1000 MW-ra növelik.


Olaj- és gázipari diplomamunka díjak

2020/3. lapszám | Magyar Energetika |  193

A Szénhidrogénipari Mérnökképzésért Alapítvány Kuratóriuma kiemelkedő színvonalú szakdolgozatáért, illetve diplomamunkájáért és a védés során tanúsított felkészültségének elismeréséül díjat adományozott a Miskolci Egyetem négy végzős hallgatójának.


XXI. ENELKO konferencia

2020. szeptember 11. | Magyar Energetika |  245

Az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság (EMT) 2020. október 10-én – a koronavírus-járvány okozta helyzet miatt – online formában szervezi meg a XXI. Energetika–Elektrotechnika (ENELKO) és a XXX. Számítástechnika az Oktatásban (SzámOkt) Multikonferenciát.


A hazai rezsicsökkentési program átfogó hatáselemzése

2020/2. lapszám | Magyar Energetika |  289

Dr. Szép Tekla, a Miskolci Egyetem docense és dr. Weiner Csaba, a Világgazdasági Intézet tudományos főmunkatársa a szerzői annak az (angol nyelvű) hatástanulmánynak, amelynek célja kutatási eredményeik közzététele a cím szerinti témában, és amelyhez az érdeklődők és a tématerület további ismerőinek és kutatóinak hozzászólásait is várják. A tanulmány főbb eredményeit a szerzők foglalták össze lapunk számára.


A Paksi Atomerőmű járványügyi intézkedéseiről

2020/2. lapszám | Magyar Energetika |  262

A FORATOM az európai atomenergia-ipar brüsszeli székhelyű szakmai szövetsége. A szervezet tagsága 15 nemzeti nukleáris szövetségből áll, amelyek közel 3000 céget képviselnek. Pekárik Géza, a Paksi Atomerőmű Zrt. vezérigazgatója a Foratom honlapján megjelent írásában a koronavírus-járvány miatt megváltozott körülményekről és az ezzel kapcsolatos intézkedésekről adott tájékoztatást. Az alábbiakban ennek rövidített változata olvasható.


Dr. Molnár László 1942–2020

2020/2. lapszám | Magyar Energetika |  321

Életének 78. évében váratlanul elhunyt dr. Molnár László, az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület főtitkára, az ETE Stratégiai és Szabályozási Szakosztályának és az Energetikai Tudományos Tanácsának elnöke.


Litvánia fokozatosan szabadítja fel a lakossági villamos energia árát

2020/2. lapszám | Magyar Energetika |  298

A litván parlament – a Seimas – előterjesztést fogadott el az ország villamosenergia-törvényének módosításáról, amely szerint a kiskereskedelmi piacon fokozatosan, 2023-ig szabadítanák fel a lakossági villamos energia árát. Ezzel megszűnnének a szabályozott tarifák ebben a fogyasztói szegmensben is. A többi területen (villamosenergia-átvitel, elosztás, közszolgáltatások) érvényes árakat továbbra is a kormány határozná meg.


KLENEN ’20

2020/2. lapszám | Magyar Energetika |  328

Az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület 2020. március 11-12-én Visegrádon tartotta a „Klímaváltozás – Energiatudatosság – Energiahatékonyság” éves konferenciáját.


Az előrejelzések szerint legalább 10%-kal csökken az USA nyersolaj-felhasználása 2020-ban

2020/2. lapszám | Magyar Energetika |  223

Az Egyesült Államok információs hivatalának előrejelzése szerint napi 2,2 millió hordóval csökken az USA nyersolajigénye 2020-ban, amely így várhatóan 18,3 millió hordó/nap körül alakul az év végére. Csökken a kitermelés is, amelynek várható értéke 11,7 millió hordó/nap. 2021-re további csökkenést jósolnak (10,9 millió hordó/nap).


A világjárvány várható hatása a 2020. évi energiaigényekre

2020/2. lapszám | Magyar Energetika |  241

Az IEA mintegy ötven oldalas tanulmányban tette közzé előrejelzéseit a világjárványnak az energiaigényekre gyakorolt hatásáról a 2020-as évre. Az ügynökség megítélése szerint ennél hosszabb távú jóslatokba egyelőre nem lenne helyes bocsátkozni.


A napenergia térnyerésével csökkent Magyarország energiafüggősége

2020/2. lapszám | Magyar Energetika |  295

Dr. Kaderják Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium energia- és klímapolitikáért felelős államtitkára online sajtótájékoztatóján 2020. április 29-én az alábbiakat emelte ki.


A megújuló energiaforrásokon alapuló vidéki távfűtési lehetőségek térbeli elemzése

2020/2. lapszám | Magyar Energetika |  374

Az International Journal of Sustainable Energy Planning and Management 2020. évi 28. számában jelent meg az ELTE TTK Energiaföldrajzi Kutatócsoportja egyik projektjének néhány – nemzetközi érdeklődésre is számot tartó – eredményét összefoglaló angol nyelvű tanulmány. Ennek összefoglalóját a szerzői kollektíva két tagja, dr. Munkácsy Béla és Csontos Csaba küldte meg lapunknak.


Nem emelkedett a háttérsugárzás a Csernobil melletti erdőtűz miatt

2020. április 9. | Magyar Energetika |  434

Április 4-én, Csernobil közelében, a lakatlan Volodimirivka település közelében tűz ütött ki, és mintegy húszhektárnyi területre terjedt ki a Kotovszkij erdőgazdaságban. A helyszín közelében mért háttérsugárzási értékek nem haladják meg az ott megengedett szintet. Országos Atomenergia Hivatal szerint a magyarországi háttérsugárzás értékeiben nem volt a normálistól eltérő változás.


Olvasói levél

2020/1. lapszám | Makai Zoltán |  382

Örömmel olvastam Stróbl Alajos kollégánk gondolatait lapunk 2019/5. számában. Nagyon tetszik a bevezető, az az őszinte és magával ragadó tömör gondolatsor, amelyből megtudjuk, mi késztette írásra. Nagyon pontosan sorolja fel a kapcsolt energiatermelés előnyeit. Hangsúlyozza, hogy van értelme és hasznos a kapcsolt energiatermelés. Részletesen kifejti a támogatás jelentőségének témakörét és az ármegállapítás fontosságát. Áttekinti Magyarország villamosenergia-ellátását és újra kifejezi sajnálkozását, amiért nem épül új erőmű Magyarországon.


Magyar Energia Szimpózium 2019

2020/1. lapszám | Bereczki Bence, Béres Adrienn, Béres Krisztián, Bíró Annamária, Burján Bernadett, Eke Balázs, Hruska Olivér, Szekeres Péter, Szondy Borbála, Varga Nóra |  1012

A Magyar Energetikai Társaság (MET) új helyszínen, a Magyar Mérnöki Kamara Szerémi úti nagytermében 2019. november 21-én, ezúttal 23. alkalommal rendezte meg éves Kárpát-medencei magyar energetikusok szakmai szimpóziumát. Az idei esemény kiemelt témái a dekarbonizáció, decentralizáció és a digitalizáció voltak.


Dr. Bíró Károly Ágoston (1941–2020)

2020/1. lapszám | Magyar Energetika |  523

Fáradhatatlan szervezője volt a romániai és magyar energetikusok szakmai együttműködésének. 2020. január 6-án hunyt el. Emlékét és szellemiségét tisztelettel megőrizzük.


Európa szélerőművi kapacitása meghaladta a 200 GW-ot

2020/1. lapszám | Magyar Energetika |  390

Európában a szélerőművek együttes teljesítőképessége 2019-ben 205 GW-ra emelkedett. A növekedés mértéke a tavalyi évben 8% volt (15,4 GW).


Kiváló olaj- és gázipari diplomamunka díjak

2020/1. lapszám | Magyar Energetika |  490

A Szénhidrogénipari Mérnökképzésért Alapítvány Kuratóriuma kiemelkedő színvonalú szakdolgozatáért/diplomamunkájáért és a védés során tanúsított felkészültségének elismeréséül díjat adományozott négy végzős hallgatónak.


A világ legnagyobb naperőművei

2020/1. lapszám | Magyar Energetika |  443

Az épülő villamosenergia-termelő berendezések közül a naperőművek kapacitása nő a leggyorsabban. Az elmúlt öt évben a növekedés üteme elérte a 60%-ot, és 2018-ra 480 GW fölé emelkedett.


Létrejöhet Magyarország legnagyobb energia-kiskereskedelmi társasága

2020/1. lapszám | Magyar Energetika |  458

Jóváhagyta a cégbíróság, hogy 2020. március 31.-ével az MVM Partner Zrt.-ből az NKM Energia Zrt.-be kerüljön át a versenypiaci kiskereskedelmi üzletág. Az NKM Energia Zrt. az NKM 100%-os tulajdonú társasága. 2019. június 30-án alapították, amikor az NKM földgázszolgáltató és áramszolgáltató társaságai, az NKM Földgázszolgáltató Zrt. és az NKM egyesült.


A Nemzetközi Energiaügynökség a karbonnegativitásról

2020/1. lapszám | Magyar Energetika |  684

Valamely tevékenységet akkor tekinthetünk karbonsemlegesnek, azaz akkor állíthatjuk róla, hogy nettó kibocsátása zérus (carbon neutrality, net-zero emission), ha működése során ugyanannyi szén-dioxidot távolít el, mint amennyit kibocsát.


Hírek

A Magyar Energetikai Társaság közleménye

2020/1. lapszám | Magyar Energetika |  396

A Magyar Energetikai Társaság székhelye megváltozott, évi rendes közgyűlését május 28-án tartja, a tagdíj március 31-ig esedékes.


Hírek

A lítium-ion akkumulátorokról

2020/1. lapszám | Magyar Energetika |  1252

Aligha vonható kétségbe, hogy a lítium-ion akkumulátorok megváltoztatták a világot. Jelentős mennyiségű energia – hordozható és újratölthető akkumulátorokban való – tárolása nélkül nem lehetne mobiltelefonunk és a többi, mára megszokott eszközeinket is nélkülöznünk kellene. A technológia felfedezőit 2019-ben kémiai Nobel-díjjal tüntették ki.


Hírek

500 millió tonna felett

2020/1. lapszám | Magyar Energetika |  356

A Kaspi-tengeri ACG olajmező kitermelése 2020. januárjára túllépte az 500 millió tonnás kitermelést. Az Azeri-Chirag-Gunashli mezőben 1997. november 7-én kezdődött meg a termelés. Azerbajdzsán kormányának közvetlen bevétele ezzel meghaladta a 140 milliárd USD-t. A mezőt a BP Exploration Ltd. üzemelteti.


Hírek

Magyarország megújult energiastratégiája és klímaterve

2020/1. lapszám | Magyar Energetika |  465

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium közzétette az új Nemzeti Energiastratégiát (98 oldal) és a Nemzeti Energia- és Klímatervet (NEKT, 292 oldal). A kormány, illetve a minisztérium honlapján ugyancsak megtalálható a „Jelentés az éghajlatváltozás Kárpát-medencére gyakorolt esetleges hatásainak tudományos értékeléséről” (77 oldal) c. dokumentum.


Hírek

Nincs sok esély a személyautók 2020-as kibocsátási célértékének elérésére

2020/1. lapszám | Magyar Energetika |  394

Az Európai Unió célértéke szerint az évente üzembehelyezett új autók átlagos szén-dioxid kibocsátása 2015-re 130, 2020-ra 95 g/km-re kell csökkenjen. Ezek közül a 2015-ös célértéket sikerült elérni, sőt kb. 120 g/km-re csökkent az átlagos kibocsátás.


A Magyar Energetikai Társaság Ifjúsági Tagozatának közgyűlése

2019/1. lapszám | Magyar Energetika |  341

2018. december 19-én került sor a Magyar Energetikai Társaság Ifjúsági Tagozatának éves tisztújító közgyűlésére.


Amerika erőteljesen növelné LNG-szállításait Európa felé is

2019/1. lapszám | Magyar Energetika |  270

Amerika célja, hogy 2025-re Európa legnagyobb cseppfolyósított földgázszállítójává váljon. Miközben folyik a vita az Északi Áramlat II. gázvezetékről, az Egyesült Államok elnöke nemcsak szankciókkal ijesztget, hanem alternatív megoldásként a gázexport növelését is felvetette, amit a földgáz iránti európai kereslet növekedése és a kontinens gázmezőin a kitermelés csökkenése is indokolna.


Tiszta bolygót!

Az EU Bizottság novemberi közleménye

2019/1. lapszám | Magyar Energetika |  311

Az EU Bizottsága 2018 novemberében közleményt adott ki, amelyben meglehetősen borúlátó képet fest bolygónk, a Föld állapotáról és állapotának jövőbeni alakulásáról [1]. Az Eurobarométer 2017-ben közzétett jelentése szerint az európai polgárok mintegy háromnegyede ítéli az éghajlatváltozást komoly problémának. Egyebek mellett ez sarkallta a Bizottságot arra, hogy a globális felmelegedés és az annak következtében az elmúlt évtizedekben Európában is tapasztalt szélsőséges időjárási jelenségekre (hőhullámok, aszályok, erdőtüzek, árvizek tájfunok) ismételten felhívja a figyelmet, és új intézkedéseket javasoljon.


A villamos energia akkumulátoros tárolásának jövőképe

2019/1. lapszám | Magyar Energetika |  322

A Bloomberg New Energy Finance előrejelzése szerint az akkumulátor-boom megérkezett Kínába, Kaliforniába, és lassacskán felüti a fejét mindenfelé a világon. Térfoglalása gyorsabban növekszik, mint azt bárki korábban gondolta volna.


Megfékezné a lengyel kormány az áramárak emelkedését

2019/1. lapszám | Magyar Energetika |  294

A lengyel kormánynak a villamos energiára kivetett jövedékiadó-csökkentéséről szóló előterjesztése értelmében az adó mértékét a korábbi egynegyedére csökkentenék. A tervezett intézkedés célja, hogy a belföldi villamosenergia-árak 2019-ben ne haladják meg a 2018 első félévi árak szintjét. Lengyelországban a nagykereskedelmi villamosenergia-árak 65%-kal emelkedtek annak következtében, hogy nőttek a szénárak, és a szén-dioxid-kibocsátás elszámolásához szükséges uniós kibocsátási egységek (EUA) ára is jelentősen emelkedett.


A tüzelőanyagok elégetéséből származó szén-dioxid-kibocsátás alakulása

A Nemzetközi Energia Ügynökség híre

2019/1. lapszám | Magyar Energetika |  311

A legfrissebb megbízható és ellenőrzött adatok alapján, 2016-ban a tüzelőanyagok elégetéséből származó szén-dioxid-kibocsátás 32,31 milliárd tonna CO2 volt. A kibocsátott mennyiség a korai hetvenes évekhez viszonyítva több mint kétszeresére növekedett, míg 2000-hez képest mintegy 40%-kal nőtt. Annak ellenére, hogy 2013 és 2016 között a kibocsátás nagyjából változatlan volt, az előzetes adatok alapján megállapítható, hogy 2017-ben kb. 1,5%-os növekedés történt, amiért elsősorban Kína, India és az EU országai felelősek.


Az EURELECTRIC a dekarbonizáció jövőjéről

2019/1. lapszám | Magyar Energetika |  380

Közismert és minden bizonnyal van is reális alapja annak, hogy az európai villamos társaságok szövetsége, az EURELECTRIC megítélése szerint földrészünk villamosenergia-ipara képes és alkalmas arra, hogy hozzásegítse Európát ahhoz, hogy 2050-ig 80-95%-os dekarbonizációt érjünk el. Az e cél eléréséhez vezető lehetséges útvonal a szervezet szerint a „villamosítás teljes körű dekarbonizációval”.


Új nemzeti energiastratégia készül

2019/1. lapszám | Magyar Energetika |  501

A kormány 1772/2018. (XII. 21.) számú határozata az innovációért és technológiáért felelős miniszter feladataként jelöli meg – az EU-kötelezettség alapján készülő Nemzeti Energia és Klíma terv elkészítése mellett és azzal összhangban – az új Nemzeti Energiastratégia kidolgozását. Az elkészítés során a miniszternek együtt kell működnie a Paksi Atomerőmű két új egységének tervezéséért, megépítéséért és üzembe helyezéséért felelős tárca nélküli miniszterrel és a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszterekkel. Az új stratégia kidolgozásának határideje 2019. szeptember 1.