Magyar Energetika

Cikkek

Vezércikk

2022/1. lapszám | Civin Vilmos |  5

Németország – az Ukrajna elleni orosz invázióra válaszul – felfüggesztette az Északi Áramlat-2 gázvezeték engedélyezési eljárását. Ez a döntés számos kérdést felvet, amelyekre a választ a jövő, talán a közeljövő adhatja meg. Semmiképp sem felesleges azonban mérlegelni a lehetőségeket és ha lehet, felkészülni a szükségszerű változásokra és következményekre.


A koronavírus okozta globális járvány hatása a fenntartható fejlődési célokra a feltörekvő európai országokban

Fókuszban az energia és a klíma

2022/1. lapszám | Szép Tekla, Michael Carnegie LaBelle, Szlávik János |  6

A Fenntartható Fejlődési Célok 2015 óta határozzák meg az Európai Uniós szakpolitikai kereteket. Klíma és energia szempontból a 7. (Megfizethető és tiszta energia) és 13. (Fellépés az éghajlatváltozás ellen) célkitűzések a legfontosabbak, amelyek további részcélokat és indikátorokat tartalmaznak. Tanulmányunk célja az előrehaladás értékelése a feltörekvő európai országokban, különös tekintettel a COVID-19 okozta globális járvány hatására. Arra keressük a választ, hogy a régió energiafelhasználását és a klímaváltozás mérséklésére irányuló erőfeszítéseket hogyan érintette a pandémia, ezen országok mennyire bizonyultak felkészültnek e kívülről jövő sokkal szemben. Eredményeink nem túl biztatóak: az előrehaladás már a járványt megelőzően is lassulóban volt, egy lefelé szálló ágban került sor a lezárásokra.


Javaslat a klímahelyzet javítására

2022/1. lapszám | Huszár Csaba, Gajáry Antal |  7

A klímahelyzet megoldásához paradigmaváltásra van szükség: nem a széndioxid-molekulákat kell kinyerni a légkörből, hanem a keletkezésüket kell megakadályozni. A növényi sejtek a legjobb széndioxid-elnyelő rendszerek. Közismert, hogy a növények oxigénszegény környezetben történő hevítésével (pirolízis) az azokban szénhidrátok formájában lévő szén elemi formában is kinyerhető. Ha tehát a termesztett növények nem hasznosítható részeit így kezeljük, a szén jelentős részét elkülöníthetjük és kivonhatjuk a szén természetes körforgásából, megakadályozhatjuk, hogy ismét szén-dioxiddá alakuljon.


A napelemes rendszerek aktuális helyzete

2022/1. lapszám | Aradi Tímea, Nemes Attila |  7

A cikk megírásával a világban és hazánkban dinamikusan változó napelemes rendszerek aktuális helyzetének összefoglalása a célunk. 2021-ben szereztünk energiatermelési szakmérnöki oklevelet a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen. Szakdolgozatunk megírásakor érzékeltük, hogy a releváns információk csak hosszas keresés, több cikk elolvasása után álltak rendelkezésünkre. A szakdolgozataink [1], [2] alapján összeállított cikkben tesszük közzé az általunk összegyűjtött és lényegesnek tartott információkat, amelyek bemutatják a megújuló energiaforrások felhasználásának mértékét, a beépített fotovillamos kapacitásokat, a megtermelt energiamennyiséget, a napelemgyártás helyzetét, valamint az energiatárolás lehetőségét nemzetközi és hazai viszonylatban.


A kő(szén)korszak vége az energiatermelésben?

Világtalálkozó az éghajlatváltozásról Glasgow-ban

2022/1. lapszám | Faragó Tibor |  6

Harminc évvel a nemzetközi klímapolitikai tárgyalások megkezdését követően tavaly megtartott újabb találkozó elsődleges célja az volt, hogy a korábbiaknál konkrétabb és határozottabb intézkedések szülessenek a globális éghajlati rendszert veszélyeztető emberi tevékenységek korlátozásáról. Bizonyos ügyekben történt előrelépés, de a legkritikusabbak esetében elfogadott kompromisszumokkal egyelőre nem sokkal került közelebb a világ e gyorsuló ütemű globális folyamat megfékezéséhez. Ugyanakkor kifejezetten előremutató cselekvési irányokat tartalmaztak az országok egyes csoportjai által közzétett szándéknyilatkozatok, amelyek közül a villamosenergia-termelésben a széntől való megválásról szóló cél a legfigyelemreméltóbb.


Globális cégek a karbonsemlegesség útján

2022/1. lapszám | Jászay Tamás |  6

Azok a vállalatok, amelyek nem rangjukhoz méltó módon vesznek részt a klímaváltozás elleni küzdelemben, olyan kockázatokat vállalnak, amelyek negatív hatással lehetnek gazdasági teljesítményükre. A kockázatok között egyre inkább megjelennek a finanszírozási kockázatok is, hiszen a vállalatokat finanszírozó legnagyobb befektetési alapok számára is kockázatot jelent, ha olyan cégek részvényeibe vagy kötvényeibe fektetnek be, amelyek nem fordítanak kellő figyelmet a globális felmelegedés elleni küzdelemre. Ennek eredményeképpen az energiavállalatoknak fel kell készülniük arra, hogy ügyfeleik a korábbitól eltérő módon nem csak energiaigényük kielégítését várják el tőlük, hanem azt is, hogy ellátásuk egyre inkább karbonsemleges módon történjék. Jelen írás arra igyekszik felhívni a figyelmet, hogy milyen piaci és gazdasági kockázatokkal kell a klímaváltozás miatt az energiafogyasztóknak szembenézniük, és ennek következtében az energiaszolgáltatóknak milyen új igényeknek kell már a közeljövőben megfelelniük.


Vezércikk

2021/4. lapszám | Dr. Aszódi Attila |  61

Szándékunk szerint új időszak kezdődik a Magyar Energetika történetében. A Magyar Energetikai Társaság 28 évvel ezelőtt, 1994-ben alapította a lapot, amely azóta minden évben megjelenik, évente korábban hat, manapság (immár öt esztendeje) négy lapszámmal. Olvasóink visszajelzései alapján a magunk mögött hagyott évtized jelentős fejlődést hozott ugyan, ám a néhány évvel ezelőtt kitűzött célunkat, hogy folyóiratunk hivatalosan elismerten lektorált lappá váljon – még nem értük el. Ezt tekintjük mától az egyik legfontosabb rövidtávú célunknak, és amellett, hogy változatlanul igyekszünk hiteles tájékoztatást adni a hazai szakma számára a magyar és a nemzetközi energetika legfontosabb eseményeiről, platformot teremteni az itthon és határainkon túl dolgozó szakembereknek, hogy műszaki és tudományos tevékenységükről beszámolhassanak, nemzetközi szinten is mértékadó, tudományosan elismert folyóiratként szeretnénk zárni a 2022. esztendőt.


A hazai villamosenergia-ellátás helyzete és kilátásai

2021/4. lapszám | Stróbl Alajos |  166

A klíma- és karbonsemlegességi törekvések zöld terheit manapság világméretű járványok és népvándorlási fenyegetések teszik nehezebbé, bár a feladatainkat eddig teljesítettük, és a jövőben is erre készülünk. Legalább a hazai villamosenergia- ellátásban. E folyóirat idei első számában már a tavalyi villamosenergia-ellátásunkról részletesen írtam, de a gyors változások és a sok félreértési lehetőség miatt kénytelen vagyok az idei utolsó számban visszatérni erre a témára. A közelmúlt, a jelen és a jövő vázolása vezeti az olvasót a tényektől a tervekhez, vagy a biztató lehetőségekhez.


Magyarország és Ausztria energiaellátásának összehasonlítása

2021/4. lapszám | Tihanyi László, Dobi-Szakál Gyöngy |  159

Napjainkban sok szó esik a klímaváltozással kapcsolatban a rövid-, közép- és hosszú távú célokról és tennivalókról. Felelős gondolkodást tükröz, hogy Magyarország és a többi EU tagország polgárai partnerek ezeknek az előre mutató közös céloknak a megvalósításában.


A jövő szabályozási igényei

Az elektromos töltőhálózatok szabályozása Magyarországon

2021/4. lapszám | Biró Zsófia |  130

E rövid írás egy megelőző, az elektromos töltőhálózatok aktuális szabályozási kérdéseit vizsgáló kiterjedt kutatás és tanulmány eredményeit összegzi és mutatja be a hazai rendelkezések fényében kimondottan a Magyar Energetika számára. Célom vele annak értékelése, hogy a hazai szabályozások mennyiben járulnak hozzá az uniós szinten, a European Green Deal-ben és a kapcsolódó szakpolitikákban kitűzött célok eléréséhez, azaz hogyan segíti a szabályozás az elektromos töltőhálózatok elterjedését és milyen lehet a jövő optimális szabályozása az EU-s és hazai célok elérése érdekében.


Sikeres erőműtervezés és -építés Nagyváradon

2021/4. lapszám | Makai Zoltán |  67

Szakmai pályafutásom 1958-ban kezdődött a Nagyváradi Áramszolgáltató Vállalatnál, közismert nevén a Villanytelepen. Az akkori Kőrösök Tartomány fogyasztóit vállalatunk két hőerőművel, egy dízelerőművel és egy vízerőművel látta el. Az erőművek összteljesítménye 15,85 MW volt. Belépésemkor ez a helyi rendszer szigetüzemben működött 50 Hz frekvencián. Teljesítményhiány csak az esti csúcsidőben okozott némelykor problémát, de tervszerű korlátozással mindig sikerült biztosítani a rendszer egyensúlyát.


Az ipari szén-dioxid-leválasztás eljárásainak összehasonlító elemzése

2021/4. lapszám | Veres Gábor Pál, Vadászi Marianna |  124

A Carbon Capture and Storage (CCS) technológia folyamata régóta ismert a szakemberek számára, azonban a jelenleg érvényben lévő, az Európai Bizottság által meghatározott klímacéloknak és törekvéseknek köszönhetően újra előtérbe került annak alkalmazhatósága a különböző iparágakban. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy a hidrogéngyártás nemzetközi nevezéktanában, a szén-hidrogénforrásból előállított szürke hidrogént kék hidrogénnek nevezik, ha a folyamat során keletkező szén-dioxidot „valahogy” leválasztják, és nem engedik ki a légkörbe. Ennek megfelelően a különböző technológiai folyamatok fejlesztése és tökéletesítése sok elméleti és gyakorlati szakember kutatási területe lett. A leginkább szerteágazó és mind mérnöki, mind gazdasági szempontból vizsgálandó rész a „captureing”, azaz a szén-dioxid-leválasztás.


Rendszerstabilitás és a forgó tömeg nélküli villamosenergia-termelők

2021/4. lapszám | Táczi István, Vokony István |  71

A villamosenergia-rendszer stabilitásán a rendszernek azt a tulajdonságát értjük, hogy az egy állandósultnak tekinthető – kiinduló – üzemállapotából képes visszatérni egyensúlyi helyzetébe miután valamilyen változás befolyásolta a működését, továbbá ezen folyamat során a rendszer integritása sem sérül. A fogalomkör, ezen belül is a jelentős üzemzavarok esetén fellépő tranziens instabilitás esete különösen érdekes kérdés annak fényében, hogy napjainkban a villamosenergia-termelő kapacitások összetétele jelentősen változik. A módszertanok ugyanis alapjaiban támaszkodnak a szinkrongenerátorok karakterisztikus jellemzőire, a szinkron forgó tömeg fizikai hatásaira. Manapság azonban az újonnan létesülő villamosenergia-termelő kapacitások jelentős része nap- és szélerőmű, amelyek teljesítményelektronikai átalakítókon keresztül csatlakoznak a hálózatra, ezáltal eltérő viselkedést mutatnak. A termelői összetétel átalakulása tehát többek között frekvenciaszabályozási, stabilitási, azaz összességében rendszerirányítási kérdéseket is felvet. Cikkünkben összefoglaljuk a tématerületen jelenleg futó fő kutatási irányokat és röviden bemutatjuk az európai rendszerirányítók által végzett vizsgálatok eredményeit.


Vezércikk

2021/3. lapszám | Civin Vilmos |  78

Azok a természetben zajló és a társadalmat is érintő folyamatok, amelyek modellezése az utóbbi időben rendszeres gyakorlattá vált, igen sokfélék. Egy tekintetben mindazonáltal azonosak: a jövő várható eseményeit igyekeznek minél jobban megjósolni. A tapasztalat szerint ez tökéletes pontossággal még senkinek sem sikerült. A teljes bizonyossággal előre nem látható jövőképek közül valamelyikhez, vagy annak ellenkezőjéhez – megcáfolhatatlannak gondolt, de racionálisan legfeljebb valamilyen valószínűséggel jellemezhető bizonyítékok alapján – ragaszkodó véleményvezérek időnként hitvitát folytatnak egymással.


A „100% megújuló” koncepció az energiapolitika és energiatervezés sodorvonalában

Észrevételek „Az atomenergia és a megújuló energiaforrások együttműködésének feltételei egy villamosenergia-rendszerben” című írás kapcsán

2021/3. lapszám | Munkácsy Béla, Méhes Martina |  139

Bizonyára sokan voltak a Magyar Energetika olvasói közül, akik eleinte érdeklődve, majd egyre fokozódó csalódottsággal olvasták a lap 2021/1. számában Szerbin Pável „Az atomenergia és a megújuló energiaforrások együttműködésének feltételei egy villamosenergia-rendszerben” című írását. Miközben az új kapacitások terén évek óta 95% körüli a megújuló alapú termelők dominanciája az EU-ban, a szerző – a valóságra mintegy rácáfolva – arról igyekszik meggyőzni az olvasót, hogy az európai mérnöktársadalom tévúton jár, mert ezek a megoldások valójában a legtöbb szempontból alkalmatlanok. Például sokszor szerepelteti a szövegben, hogy a megújuló energiák alkalmazása nagyon drága, ám ettől ez még nem válik igaz állítássá. Az írással szemben támasztott legfontosabb kifogás, hogy a tudományos elemzésekkel szemben támasztott alapvető elvárásoknak nem tesz eleget. Ráadásul olyan téves állításokat tartalmaz elemi alapvetések kapcsán, amelyek kiigazítása a felelős szakember számára erkölcsi és szakmai kötelesség.


Válasz Munkácsy Béla és Méhes Martina bírálatára

2021/3. lapszám | Szerbin Pável |  117

Köszönöm a szerzőknek, hogy nemcsak vették a fáradságot és elolvasták a cikkemet, de nem kevés időt és energiát fordítottak az abban foglalt állítások megcáfolására.


Gondolatok a hatásfokról

2021/3. lapszám | Gács Iván |  136

Első ránézésre talán nevetségesnek tűnik, hogy egy fizikai alapfogalomról valaki egy szaklapban lamentál, hiszen szinte mindenki – de egy mérnök biztosan – álmából felébresztve is fújja a definíciót: hatásfok = hasznos/befektetett. Ezek után azonban még marad három nyitott kérdés: 1. Hasznos és befektetett micsoda? 2. Mi a hasznos és 3. Mi a befektetett? A gondolatsort, amelyet az alábbiakban igyekszem megfogalmazni, egy, lapunk ugyanezen számában megjelent vitacikk indította el bennem [1].


Hozzászólás a „A 100% megújuló koncepció…” c. cikkhez

2021/3. lapszám | Gács Iván |  119

A cikk Szerbin Pávelnak folyóiratunk 2021/1. számában megjelent cikkének állításait vitatja vitatható módon. Először is le kell szögezni, hogy mindkét cikk meglehetősen elfogult álláspontot képvisel. Szerbin Pável az atomerőművekben hisz, Munkácsy Béla és Méhes Martina pedig kizárólag a megújuló energiaforrásokban, azon belül is elsősorban az időjárásfüggő megújulókban (szél- és napenergia). Márpedig, ha hitről beszélünk, nehezen képzelhető el értelmes, eredményes párbeszéd a két fél között (gondoljunk pl. egy jezsuita pap és egy fundamentalista mohamedán imám kettősére).


Hozzászólás dr. Munkácsy Béla, Méhes Martina írásához

2021/3. lapszám | Ujhelyi Géza |  88

Elöljáróban szeretném tisztázni, hogy melyek azok az alapelvek, melyek mentén a villamosenergia-ellátás területén felelősséget viselő mérnökök az új hullám, a megújulókra alapozó rendszerek fejlesztésével kapcsolatban általában állást foglalnak.


Hozzászólás a hazai energetikához

2021/3. lapszám | Ősz János |  88

A hazai politika (politics) leértékelte a szakpolitikát (policy) és a szaktudást. Az utóbbi időben több olyan – megítélésem szerint téves – meghatározással, megállapítással találkoztam, amely kiváltotta e hozzászólást.


A földgáz-infrastruktúra használata hidrogén szállítására

2021/3. lapszám | Gaál László, Bölkény Péter |  96

Az elmúlt években több olyan cikk is megjelent az energetikai szaksajtóban, amelyek deklarálták, hogy a XXI. században a hidrogén lesz az „új olaj”. Mivel jelenleg még nem beszélhetünk összeurópai hidrogénpiacról, határkeresztező hidrogénvezetékek sem léteznek, valamint a vonatkozó európai uniós, illetve magyar szabályozási keretrendszer sem született még meg, úgy tűnhet, egyelőre a hidrogén „füstje” nagyobb, mint a lángja. Azonban kétségkívül ígéretes technológiá(k)ról van szó, amely az elmúlt egy-két évben a magyar iparági szereplők, szabályozó hatóságok és döntéshozók figyelmét is egyre inkább felkeltette. Véleményünk szerint a jövő hidrogéngazdaságának kialakításában a földgázszállítási rendszerüzemeltetőknek kiemelt szerepük lesz. Az FGSZ-hez hasonló vállalatok több évtizedes tapasztalattal rendelkeznek a földgáz szállításában, a felhalmozott know-how – valamint a kiterjedt földgáz-infrastruktúra – pedig olyan alapot nyújt, amire építve gyors és költséghatékony módon valósítható meg a hidrogénre történő átállás. Cikkünkben a meglévő földgázrendszerre épülő hidrogénszállítás megvalósítását kitűző stratégiai dokumentumokat és az eddig felmerült, a hidrogén(keverékek) biztonságos szállítása előtt megoldandó műszaki problémákat ismertetjük.


A hidrogéntartalmú földgáz hatása az expanziós gázelőkészítő technológiára

2021/3. lapszám | Molnár Zita, Lékó Csaba, Galyas Anna Bella, Szunyog István |  76

A hidrogén zöld energiahordozónak tekinthető, amennyiben karbonmentes villamos energiából állítják elő vízbontással. Számos hasznos tulajdonsága mellett új előnyként jelentkezik, hogy az elektrolízis által megtermelt hidrogén a közeljövőben a földgázhálózati-rendszerben tárolható lehet. A 2020 januárjában megjelent „Nemzeti Energiastratégia 2030, kitekintéssel 2040-ig” c. tanulmány [1] jelentős hangsúlyt fektet a hidrogénre, mint energiahordozóra (amely megújulónak minősül, amennyiben tisztán megújuló alapon állítják elő). A stratégia célkitűzése többek között az üvegházhatású gázok (ÜHG) kibocsátásának 40%-kal történő csökkentése 1990-hez képest, valamint a karbonmentes forrásokból megtermelt villamos energiával előállított hidrogén földgázhoz történő keverése. A hidrogén betáplálása az együttműködő földgázrendszerbe számos kérdést felvet és rendkívül szerteágazó vizsgálati lehetőségeket kínál. A cikkben azt vizsgáltuk, hogy a hidrogéntartalmú földgáz okoz-e változásokat a gázexpanzió során bekövetkező hőmérséklet- csökkenés mértékében, és ha igen, ez miként befolyásolja az expanziós (hidegszeparációs) gázelőkészítés folyamatait.


A napelemek árnyékolásának matematikai modellje

2021/3. lapszám | Tar Károly, Lóki József |  137

Az energetikailag hasznosítható napenergia mennyisége, potenciálja elsődlegesen időjárásfüggő. Az azonban, hogy ezt a mennyiséget milyen hatásfokkal használjuk fel, általuk befolyásolható paraméterek függvénye. A napelem minőségén kívül ilyen a napelemek iránya, dőlésszöge, egymástól való távolsága. Utóbbi az adott területre telepített napelemek mennyiségét, végső soron a naperőmű összes teljesítményét is meghatározza. A naperőművek napelemsorai által termelt elektromos energia elsődlegesen a rájuk eső direkt napsugárzás függvénye. Ezt befolyásolhatja a szomszédos napelemek árnyékoló hatása, mert ettől is függ, hogy a napelemek aktív felületének mekkora részét éri napsugárzás. Ebben a tanulmányban annak az időszaknak a naponkénti elméleti felső határát keressük, amelyben a napelemsorok aktív felületét teljes egészében éri direktsugárzás, azaz az előtte lévő sor nem árnyékolja. Vizsgálatainkhoz feltételezzük, hogy az év minden napja teljesen derült, és a nappal hossza megegyezik a csillagászatilag lehetséges napfénytartammal. Tanulmányunkkal annak a kérdésnek a megválaszolását alapozzuk meg, hogy hogyan függ naperőművek napelemeinek napi teljesítménye a szomszédos napelemsor által leárnyékolt rész nagyságának állandó változásától, napi menetétől.


Levegő-segédközeges porlasztó dimenziótlan sebességprofiljainak értékelése

2021/3. lapszám | Rácz Erika, Józsa Viktor |  83

Porlasztókkal gyakran találkozunk az energetikai alkalmazások mellett különböző iparágakban (mezőgazdaság, vegyipar, nehéz- és könnyűipar). Mivel a porlasztás folyamata kaotikus és igen nagy térbeli méretskálákat fog át, ezért a permetkép jellemzése ma is elsősorban méréses úton valósítható meg. Jelen cikkben egy Capstone C-30 mikro-gázturbina levegő-segédközeges porlasztójának permetképét értékeltük, melyet korábban Fázis Doppler Anemométeres technikával mértek igen széles paramétertartományokon. A nagy adathalmazból az eddigi kutatások elsősorban a folyadékcseppek méretére, illetve ezek alakulására fókuszáltak, ebben a tanulmányban a sebességeloszlást értékeltük. A kétfázisú áramlás és a többlépcsős permetképződési folyamat a hagyományos szabadsugár viselkedésétől némileg eltér. A nagyszámú mért egyedi csepp miatt az adathalmazt statisztikai módszerekkel lehetséges hatékonyan feldolgozni. A cikkben ismertettünk egy dimenziótlanítási lehetőséget, amelynek eredményeképp az igen különböző körülmények mellett származtatott sebesség-hisztogramok igen jól egybeestek a permet középső régiójában. A peremrégióban a kevés mérési adatpont erősen sztochasztikus jelleget mutatott.


Vezércikk

2021/2. lapszám | Magyar Energetika |  149

Az energetikai és az energiaszektorral összefüggésbe hozható hírek egyre nagyobb hányada foglalkozik azzal a célkitűzéssel, amelynek értelmében az éghajlati viszonyok kordában tartása érdekében az ágazatnak legkésőbb 2050-re nettó zéróra kell csökkentenie az üvegházhatású gázok kibocsátását. Az energetikai iparban ez azt jelenti, hogy a szén-dioxid kibocsátását vagy a kibocsátott CO2 begyűjtését és gondos elraktározását, esetleg a gáz más módon való abszorpcióját, vagy ideális esetben újrafelhasználását (CCS/CCUS) úgy kell szabályozni, hogy a fosszilis tüzelőanyagok elégetése során keletkezett és az elnyelt gáz szaldója nulla legyen.


Villamos energetikai forgatókönyvek szimulációs vizsgálata

2021/2. lapszám | Aszódi Attila, Biró Bence |  238

Habár a jövőbe látás képességével egyikünk sem rendelkezik, az energetika, ezen belül a villamos energetika területén kiemelkedő jelentőséggel bír a jövőben várható energiaigények és az energiatermelő-átalakító berendezések várható kapacitásainak, továbbá az energiapiaci folyamatoknak az elemzése, hiszen az energetikában a befektetendő tőke nagysága és a beruházások nagy időtávja, a hosszú megtérülési idők és a több évtizedes berendezés-üzemidők ezt különösen indokolttá teszik. Jelen írás egyrészről áttekinti, hogy a 2011-ben készült energiastratégia célkitűzései hogyan teljesültek 2020-ig, valamint szimulációs elemzések segítségével azt vizsgálja, hogy a 2020 elején megjelent, 2030-ra és 2040-re vonatkozó energia-stratégiai elképzelésekből milyen folyamatok és következmények rajzolódnak ki.


Kiemelt globális LNG piaci fejlemények és ezek hatásai a kelet-közép-európai földgázpiacokra

2021/2. lapszám | Herczeg András, Marosvári Csaba, Varga Ádám |  141

Az Európai Unió (EU) a legnagyobb földgázimportőr a világon, így ellátásbiztonsági és kiszámíthatósági szempontból is kiemelt fontosságúnak tekinti a cseppfolyósított föld-gáz (liquefiednatural gas, LNG) szerepét [1]. Habár több északnyugat-európai EU-s tagállam földgázpiaca érett és likvid, a balti államok, illetve a kelet-közép-európai (CEE) és délkelet-európai (SEE) régió számos tagállamának piacának ellátása továbbra is egyetlen fő szállítón alapul. Így az ellátás esetleges akadozása is súlyosabban érintheti az utóbbiakat.


A hőszivattyúzásban rejlő magyarországi társadalmi-gazdasági potenciál becslése

2021/2. lapszám | Hetesi Zsolt, Németh Zsolt, Munkácsy Béla |  181

A fejlett világban az energetika egyik lehetséges jövőbeli irányvonala a megújuló energiaforrásokra való teljes átállás megvalósítása. Dániában például már 1975-ben megjelent az első tudományosan megalapozott alternatív energiaterv [1], 2006-ban már a mérnöktársadalom széles körű összefogásával született 100% megújuló stratégia [2]. Ez utóbbira építette a kormányzat saját energetikai koncepcióját.


Versenyfutás a XIX. században a dugattyús erőgépek fejlesztése terén

2021/2. lapszám | Csonka János, Bánki Donát, Rudolf Diesel |  115

Az 1700-as években hihetetlen fejlődés indult meg az energetikai gépek területén. Elsőként Nagy-Britanniának sikerült agrárországból ipari nemzetté válnia. A növekvő számú lakosság egyre nagyobb felvevőpiacot jelentett, amit a tengerentúli brit gyarmatok tovább növeltek. Ezek a gyarmatok ugyanakkor olcsó nyersanyagot szállítottak.


40 éves a RELAP5 amerikai kód,a Paksi Atomerőmű reaktorbiztonsági elemzéseinek egyik fontos eszköze

2021/2. lapszám | Perneczky László |  122

Az ország villamosenergia-termelésében jelentős hányaddal szerepel a nukleáris energia felhasználása. Ez indokolja, hogy a Paksi Atomerőmű tervezési és üzemeltetési biztonságáról, ennek egységes, nemzetközileg összehasonlítható meghatározási módjáról (a biztonság legfontosabb kritériumai sérülése elkerülésének bizonyításához, ezen belül a zónaolvadás gyakorisága valószínűségi számértékének meghatározásához) áttekintéssel rendelkezzünk. Ehhez szolgál ürügyül az elemzések egyik, amerikai eredetű, világszerte használt számítógépi programjának hetven éves múltján belül mérföldkövet jelentő 40. évfordulója.


Vezércikk

2021/1. lapszám | Jászay Tamás |  137

Egy évvel ezeőtt nem gondoltuk volna, hogy a Magyar Energetikai Társaság májusra tervezett, tisztújító közgyűlését ekkora csúszással, és teljes egészében digitális formában bonyolítjuk majd le. Kényszer szülte azt a helyzetet, amely egyebek közt a tavaszi tisztújító közgyűlés elhalasztását is maga után vonta.


A tavalyi villamosenergia-ellátásunkról

2021/1. lapszám | Stróbl Alajos |  154

A korai tájékoztatás értékes lehet akkor, ha az erősen és gyorsan változó környezetben a jövő tervezéséhez, az előrelátáshoz bizonyos segítséget ad. Január első napjaiban már adatokat lehet gyűjteni az óév fontosabb meghatározóiról, még ha azok nem is hivatalosak, és azokra még hónapokat, negyedéveket kell várni. A MAVIR honlapján nagyon sok fontos számadatot, jelzést lehet találni – még negyedórás bontásban is – a hazai villamosenergia-ellátás tényeiről. A rendszer irányítója ugyan jelzi, hogy „az adatok tájékoztató jellegűek”, azt azonban nem, hogy kinek melyik adat lehet a fontosabb. Itt csak a fizikai jellemzőkről kap megjegyzésekkel bőven ellátott felvilágosítást az olvasó. Pénzügyi, gazdasági, környezetvédelmi adatokat ne keressen. A szerző reméli, hogy még így is tud valami olyat mondani, amiből irányzatok vázolhatók a közeli és a távoli jövőnkre.


Naphőerőművek helyzetképe, üzemvitele

2021/1. lapszám | Gács Iván |  193

A Magyar Energetikában 2012-ben jelent meg először cikk a naphőerőművekről. Azóta nemcsak mennyiségi fejlődés következett be, hanem a technológiájuk is fejlődött és költségeik is jelentősen csökkentek. Ez tette aktuálissá, hogy ismét áttekintsük a naphőerőművek továbbfejlesztett energiaátalakítási folyamatát, technikai megoldásait és új lehetőségeit, a villamosenergia-rendszer igényeihez való alkalmazkodását.


Az atomenergia és a megújuló energiaforrások együttműködésének feltételei egy villamosenergia-rendszerben

2021/1. lapszám | Szerbin Pável |  182

A technológiai civilizáció fejlődésével az élet minden területén egyre több villamos árammal működő eszközt használunk, erre jó példa a közlekedés küszöbön álló villamosítása. A COVID-19 pandémia okozta átmeneti visszaesés után a világ villamosenergia-szükséglete az előrejelzések szerint ismét növekedésnek indul [1]. Ez a változás egybeesik olyan politikai és környezetvédelmi okokból elénk álló új kihívásokkal, mint a klímavédelem és a zéró kibocsátású gazdaság megteremtése. Egyre sürgetőbben merül fel annak szükségessége, hogy a növekvő villamosenergia-igényeket kis kibocsátású energiaforrásokból fedezzük, megbízhatóan, megfizethetően, biztonságosan, és lehetőleg fenntartható módon.


A földgázellátás szezonalitása az EU tagországokban

2021/1. lapszám | Tihanyi László, Kis László, Szunyog István |  185

Magyarországra és további öt EU-tagállamra (Franciaország, Olaszország, Németország, Ausztria, és Csehország), valamint az EU-27-re vonatkozóan elemeztük a havi földgázmérlegek alakulását a 2010-2019-es időszakra. Az elemzéshez az EUROSTAT adatbázisban hozzáférhető havi adatokat használtuk annak érdekében, hogy a különböző országokra vonatkozó adatok egyenszilárdságúak és összehasonlíthatóak legyenek. Az egyes országok időbeni trendjeinek bemutatására és a változások elemzésére két ábrából álló ábracsoportot használtunk. Minden vizsgált ország esetében az ábracsoport első tagja a földgázfelhasználás szezonális változásait szemlélteti a 2010-2019-es időszakban. A forrásoldal időbeni változásait a belföldi termelés és a nettó import, a felhasználói oldal időbeni változásait a bruttó belföldi felhasználás, végül a tárolási aktivitást a tárolókba be- és kitárolt havi mennyiségek szemléltetik. Az ábracsoport második ábráján az adott országban/országcsoportban tárolt gázmennyiség havi nyitó- és zárókészletének a nagysága látható.


A megújuló energiára alapozott falusi léptékű távfűtési lehetőségek térbeli elemzése

2021/1. lapszám | Csontos Csaba, Soha Tamás, Harmat Ádám, José, Campos, Csüllög Gábor, Munkácsy Béla |  411

Egy nagyobb ívű OTKA-kutatás1 egyik elemeként az ELTE energiaföldrajzzal foglalkozó munkacsoportja a fenntartható energiarendszer létrehozását támogató vizsgálatokat végzett a Bükk térségében. A kutatás célja annak feltérképezése volt, hogy miképpen lehetne a leghatékonyabban a lakossági fűtés primerenergia-felhasználását és környezetterhelését visszaszorítani. A munka első lépéseként a jelenlegi helyzet rögzítése történt az egyes lakóépületek energetikai jellemzőinek és az ott élő családok fogyasztói szokásainak, valamint fűtési gyakorlatának feltárásával. A cikk 1354 háztartás felmérésén alapul, 20 település helyzetét és lehetőségeit vizsgálja a távfűtés nézőpontjából. A vizsgálódás eredményeként kiderült, hogy a települések többsége számára járható út volna a közösségi hőenergia- ellátás mind erőforrás-gazdálkodási, mind környezetvédelmi szempontból. Jelen írás a kutatás eredményeit bemutató angol nyelvű tanulmány [1] átdolgozott és rövidített magyar változata.


Vezércikk

2020/4. lapszám | Civin Vilmos |  174

Ha nem is annyira aktuális, mint a Covid-19, talán nem teljesen érdektelen néhány szót vesztegetni a közlekedés és szállítás egyre nagyobb teret hódító villamosítására. Nemrég érkezett a hír, hogy Nagy-Britanniában nem várnának 2040-ig, hanem már 2035-től, sőt, radikálisabb véleményvezérek szerint inkább 2030-tól betiltanák a benzin- és dízelüzemű járművek forgalomba helyezését, mi több, akkortól új plug-in hibrideket sem engednének az utakra.


Hulladékok égésének reakciókinetikai modellezése

2020/4. lapszám | Szűcs Tibor, Szentannai Pál |  187

Manapság nagy jelentősége van a szilárd hulladékok energetikai hasznosításának, hiszen gazdaságilag és környezetvédelmileg is kedvező módon segítik a a hulladéklerakás viszszaszorítására vonatkozó EU direktíva betartását. A műszaki megvalósítás azonban gyakran kihívásokba ütközik, aminek az oka az ilyen tüzelőanyagok speciális tüzeléstechnikájára vonatkozó tapasztalat hiánya. Jelen cikk a hulladékokból előállított SRF-ek (solid recovered fuel, visszanyert szilárd tüzelőanyag) égési reakcióinak modellezésével foglalkozik. Az ilyen reakciókinetikai modellek termogravimetriai (TG) mérések eredményének kiértékelésével készülnek, amire több módszer is rendelkezésre áll.


Széntüzelésű erőművel és hőszivattyúkkal a környezet védelméért

2020/4. lapszám | Láng Sándor |  197

A Nemzeti Energiastratégia (NES 2030) [1] az EU dekarbonizációs elvárásainak megfelelően CO2-kibocsátásmentes villamosenergia-termelő technológiák létesítését helyezi előtérbe. A lignit-vagyonunkat stratégiai tartalékként kezeli. A Mátrai Erőmű széntüzelésű blokkjai a működési idejük végén, várhatóan 2025-től kezdődően leállnak. Az erőmű lignit-bázisú fejlesztése nem szerepel a tervekben.


Schimanek Emil és Jendrassik György szakmai vitája a gázturbina jövőjéről

2020/4. lapszám | Penninger Antal |  173

Schimanek tudományos és műszaki munkássága a XX. század első évtizedeire tehető, gyakorlati ismereteit a bánhidai erőmű megtervezésében és annak megépülte után az erőmű irányításában a gőzturbinák témakörében szerezte. Jendrassik zseniális fejlesztő és géptervező volt, aki akkor állt elő eredményeivel, amikor azok kísérletileg már alátámasztottak voltak, és a szerkezet megépítése után az elmélet visszaigazolást nyert.


Az energiaaudit szerepe és tanulságai a létesítménygazdálkodásban

2020/4. lapszám | Emhő László |  177

A 20. századra az energiakeresletnek – általában – a kínálattal viszonylag korlátozás nélkül történő kielégítése volt a jellemző hazánkban, leszámítva az első és második világháborús, valamint a „tervgazdálkodási" időszakokat. A villamosenergia-termelés legtöbbször nagy erőművekben történt. 2011. szeptember 11. óta az energiatermelés döntően más irányba halad: világunk sérülékennyé vált, a fogyasztók közelébe telepített, kisebb energiaátalakító- és elosztó rendszerek pedig kevésbé vannak kitéve terrorista rombolásnak és jelentősen csökkentik a korábbi, 10% nagyságrendű villamos hálózati veszteségeket is.


Vezércikk

2020/3. lapszám | Civin Vilmos |  188

E sorok írásakor még nem áll rendelkezésemre pontos információ arról, hogy hányan követték figyelemmel a XXIV. Magyar Energia Szimpózium, a kárpát- medencei magyar energetikusok hagyományos találkozójának előadásait. Gyanítom csupán, hogy nem voltak annyian, mint egy évvel ezelőtt, amikor az egyik fő támogatónk, a Magyar Mérnöki Kamara előadótermében rendeztük meg, és attól is tartok, hogy éppen azok lehettek kevesebben, akik az idősebb korosztályt képviselik a Magyar Energetikai Társaság tagsága és a határon túl élő és alkotó, energetikával hivatásszerűen foglalkozó kollégáink közül.


Gázátadó-állomások a klímaváltozás szorításában

2020/3. lapszám | Tihanyi László, Szunyog István, Kis László, Galyas Anna Bella |  301

A szerzők a nagynyomású gázszállítórendszer kiadási pontjain – a gázátadó-állomásokon – vizsgálták és energetikai szempontból elemezték a hagyományos nyomásszabályozós, illetve a turbó-expanderes nyomáscsökkentési folyamatot. Az összehasonlító vizsgálathoz kidolgozták a gázátadó-állomás ikermodelljét, amely egzakt módon, ugyanakkor nagyfokú rugalmassággal tette lehetővé a különböző technológiai kapcsolású gázátadó-állomások összehasonlító modellvizsgálatát.


Fotovillamos modulok teljesítményének degradációja

2020/3. lapszám | Seres István, Atsu Divine, Farkas István |  243

A fotovillamos (PV) moduloknak a használat helyszínén történő teljesítményértékelése nagyon fontos szempont a napelemes rendszerek tartósságának és élettartamának javítása szempontjából. A vizsgálatok során többféle módszert alkalmaztunk, mint például a szemrevételezést, vagy az IV (áram-feszültség) karakterisztika vizsgálatát, amely a szabványos tesztkörülmények között végzett mérésekkel összevethető az irodalomban megtalálható egyenletek felhasználásával. Az értékelési folyamat során hőkamerával készült képeket is elemeztünk, valamint részleges árnyékolásnak is kitettük a modulokat a bypass-diódák állapotának meghatározására. A modulparamétereknek a degradációs sebességre gyakorolt hatását statisztikai módszerekkel határoztuk meg. A jellemző meghibásodási módok többnyire az elszíneződés, a fémérintkezők korróziója és a gyűjtősín minőségi romlása, a PV modulban egyenetlen hőmérsékleti eloszlás (hotspot) kialakulása, a mikrotörések kialakulása a cellákban, valamint a laminálásban kialakuló hibák. A tapasztalatok alapján a névleges teljesítmény csökkenésére az üresjárati feszültség változása volt a legjelentősebb hatással.


Az ipar villamosenergia-költségei 2020-ban

2020/3. lapszám | Nagy Zoltán |  239

A cikk áttekinti a hazai és nemzetközi villamos energia árának változását az elmúlt években az ipari nagyfogyasztók szemszögéből, kapcsolódva a két évvel ezelőtt megjelent hasonló elemzéshez. Az elemzés vizsgálja a nagykereskedelmi villamosenergia-piac – hosszútávú és spot termékeinek – alakulását hazánkban és a környező országokban. Részletesen foglalkozik a piaci viszonyokat és költségeket meghatározóan befolyásoló és a villamosenergia-árakra rakódó egyéb költségekkel, különös tekintettel az ipart terhelő megújuló energiatermelés költségeivel. Elemzi a jogszabályi változások hatását a hazai végfelhasználói árakra. Az árak költségelemzésének alapvető célja a hazai gazdaság fejlődését befolyásoló ipari versenyképesség alakulásának vizsgálata. Javaslatokat tesz a támogatási rendszer átalakítására, a hosszútávú megújuló bázisú energiatermelés finanszírozásának fenntarthatóságára.


Az alternatív energiaforrások nagyléptékű kiaknázásának hátulütői

2020/3. lapszám | Horváth Balázs |  232

Az alternatív energiaforrásokra – ezen összefoglalóan a megújuló és az atomenergiát, azaz a nem fosszilis energiaforrásokat értjük1 – általában úgy tekintenek, mint a fosszilis energiahordozók „zöld" alternatíváira, amelyek az emberiség energiaellátását környezeti problémák előidézése nélkül, tetszőleges időre megoldhatják. Az elképzelés megvalósításának azonban több tényező is az útjában áll. Az egyik az emberiség fokozódó energiaéhsége, amelynek nem tudunk, és valószínűleg nem is akarunk gátat szabni, hanem inkább természetesnek tekintjük. A másik az a gyakran figyelmen kívül hagyott tény, hogy a megújuló energiaforrások kiaknázása ugyanúgy ártalmas a környezetre, mint a fosszilis energiahordozók égetése, környezeti ártalmai eddig csak azért nem váltak nyilvánvalóvá, mert kis léptékben támaszkodtunk rájuk. Üvegházgáz-kibocsátásuk alacsonyabb, de az emberiség energiaigényének exponenciális növekedéséből adódóan ez nem sokáig jelent előnyt. A cikk arra hívja fel a figyelmet, hogy a fokozódó energiaigény elkerülhetetlenül fokozódó környezeti károkat von maga után, akár fosszilis, akár alternatív energiaforrások használatával elégítjük ki.


Az energetikai hulladékhasznosítás szerepe a körforgásos gazdaságban

2020/3. lapszám | Bánhidy János |  209

A lineáris gazdasági modellt hátrahagyva az Európai Unió 2018-ban megfogalmazta a Körforgásos Gazdasági Csomagot [1]. Ez a csomag új hulladékgazdálkodási célként a települési szilárd hulladékok számára 2035-re 10%-ban határozza meg a lerakás maximális arányát és 65%-os visszaforgatási (recycling) hatékonysági értéket tűz ki.


Cikkek

Leonardo da Vinci: Forró füstgáz energetikai hasznosítása

2020/3. lapszám | Penninger Antal |  205

A reneszánsz korának kiemelkedő alakja volt Leonardo da Vinci (1452–1519), akinek eredetisége művészi nagysága mellett abban állt, hogy megértette a különböző gépek működésének alapjait, legyen az vízimalom vagy daru, különböző mechanizmusok, rugók, hajtókerék, hajtások és fogaskerékrendszerek, működési pályák. A kérdésfeltevés, a tapasztalat és a kísérlet fontosságának hangsúlyozása mellett a megismerés, a természet törvényeinek felkutatása céljául a gyakorlati alkalmazást tartotta követendőnek, amibe maga is sok energiát fektetett.


Vezércikk

2020/2. lapszám | Magyar Energetika |  389

Nem titkoltuk, hogy előző számunkban az „Elkerülhető-e a klímakatasztrófa?” című cikket szakmai értékei mellett azzal a céllal jelentettük meg, hogy ezzel utat nyithatunk egy nyílt, tudományos igényű, politikamentes és higgadt hangvételű vitának. Természetesen azt is reméltük, hogy a vita lapunk keretei között zajlik majd.


A kapcsolt energiatermelés húszéves esélyeiről

2020/2. lapszám | Stróbl Alajos |  369

A kapcsolt energiatermelésről itthon alig beszélnek. Az egész világ változó energetikájához igazodunk, és ott inkább a klímaváltozás a fő téma. Ez nem baj, mégis megkísérlem, hogy ismét visszatérjek egy cikk keretében a kapcsolt hő- és villamosenergia-termelésre, amiről nemrégiben írtam már e folyóiratban. Az ok főleg az, hogy elmaradt a Magyar Kapcsolt Energetikai Társaság szokásos tavaszi konferenciája, amire pedig már elkészítettem az előadásomat. Most kevesebb ábrával, de több szöveggel közreadom a téma iránt még talán érdeklődőknek. Ám a többieket sem szeretném kihagyni, ezért kicsit többet találnak itt a villamos energiáról, mint a hőről. Nem az új Nemzeti Energiastratégia alapján, hanem tapasztalataim alapján dolgozom, amikor írást rögzítek és adatokat mutatok. Tájékoztatok egyéni módon kitekintve húsz évre előre.


A villamos autózás hatásai

2020/2. lapszám | Gács Iván |  345

Szinte naponta kapunk – valódi vagy hamis – új információkat a villamos autózás levegőszennyezettségre gyakorolt hatásáról. Sokkal kevesebb szó esik a más rendszerekkel (villamosenergia-rendszer, közlekedés, ásványkincsekkel való gazdálkodás) kapcsolatos következményekről. A cikk rövid áttekintést ad a villamos autók – elsősorban az akkumulátor – miatti nyersanyagigény-többletről, a nyersanyagok készleteiről és a villamosenergia-rendszer működésére gyakorolt előnyös és kedvezőtlen hatásokról. Végül megemlíti a támogatások forrásait és hatását is.


Kinek az érdeke?

Az Északi Áramlat 2 interdiszciplináris megközelítésben

2020/2. lapszám | Fehér Alexandra, Tóth Máté |  533

A Gazprom törekvése szerint a körülbelül 1230 km hosszú Északi Áramlat 2 két új vezetékszál építését jelenti az Északi Áramlat 1 most is üzemelő két szálával közel azonos nyomvonalon, ami megduplázza a jelenlegi 55 milliárd köbméteres éves gázszállítási kapacitást. A Gazprom törekvéseinek ugyanakkor számos ellenzője akad. Ukrajna éves szinten 2–3 milliárd dollár tranzitbevételtől eshet el, amennyiben az orosz vállalat átstrukturálja földgázszállítási rendszerét, ahogy – részben – az egységesülő európai energiapolitikai célkitűzések fölött őrködő EU és az Egyesült Államok is ellenérdekelt a megvalósulásban. A jelen cikk ezt az egyre bonyolultabbá váló helyzetet a jogelmélet „kinek az érdeke?” jheringi kérdése mentén igyekszik feltárni, ezzel járulva hozzá a nagy horderejű energetikai beruházás egyidejű iparági, gazdasági, politikai és jogi (interdiszciplináris) értelmezéséhez.


A napenergia-hasznosítás és a meteorológia kapcsolatáról

2020/2. lapszám | Tar Károly |  249

Cikkünket elsősorban azoknak szánjuk, ajánljuk, akik most ismerkednek a napenergiával és szándékukban áll kisüzemi, háztartási méretekben hasznosítani. Elsőként összefoglaljuk a meteorológiai sugárzástannak a napsugárzás spektrumára, a napállandóra, a légkörön való áthaladásából adódó veszteségekre és a földfelszínre érkező közvetlen nap-sugárzás mennyiségére vonatkozó alapvetéseit. Ezután a ferde felszínekre érkező közvetlen sugárzás pillanatnyi értékének és napi összegének meghatározására alkalmas matematikai módszert mutatjuk be. Ennek segítségével meghatározható az adott irányú és hajlásszögű dőlt felszínre (pl. napkollektor, napelem) és a vízszintes síkra érkező közvetlen sugárzás pillanatnyi és napi aránya. A módszer derült időpontot és napot, valamint szabad horizontú dőlt síkot feltételez. Így az eredményként kapott mennyiségek elméleti felső határnak tekintendők.


Édesvízi növények lehetséges szerepe a biogáz-termelésben és a gáztisztításban

2020/2. lapszám | Nagy Gábor |  224

A kutatás során juhtrágya és vízinövények (Vallisneria spiralis és Egeria densa) laboratóriumi méretű mezofil fermentációját vizsgáltam, hogyan befolyásolja a vízi növények juhtrágyához adagolása a képződő gáz tulajdonságait, illetve milyen hatása van a gázmosó vizének ezen növények növekedésére.


Vezércikk

2020/1. lapszám | Magyar Energetika |  465

Jóllehet a Magyar Energetika mindössze néhány alkalommal jelenik meg évente, az átfutási idők is meglehetősen hosszúak, mégis mindig igyekszünk legalább itt, az első oldalon időszerű, aktuális információkkal szolgálni. Ha ragaszkodnánk ehhez a gyakorlathoz, akkor most a koronavírusról kellene okfejtenünk, de egyelőre – szerencsére – nem igazán tűnik úgy, hogy közel került volna a járvány az energetikához.


Előszó

A felelős szerkesztő előszava az „Elkerülhető-e a klímakatasztrófa?” című cikkhez

2020/1. lapszám | Civin Vilmos |  415

Valamivel több mint öt év alatt másodszor fordult elő, hogy lapunk szerkesztőbizottságának tagjai között nem sikerült egységes álláspontot kialakítani egy kézirat közlésével kapcsolatban.


Elkerülhető-e a klímakatasztrófa?

2020/1. lapszám | Héjjas István |  2052

Sok jel mutat arra, hogy a Földön melegedés zajlik, miközben a levegő szén-dioxid-tartalma növekszik. Bár kérdés lehet, hogy melyik az ok és melyik a következmény, az ENSZ és az EU klímapolitikája szerint az emberiség szén-dioxid-kibocsátása okozza a melegedést, miközben a sajtóban riasztó híreket olvashatunk a közeledő klímakatasztrófáról. Legmagasabb politikai szinteken pedig egyre irreálisabb és egyre költségesebb célkitűzések látnak napvilágot a CO2-emisszió csökkentéséről és a megújuló energiák részarányának fokozásáról. A jelen cikkben azt vizsgáljuk, mennyire lehetnek megalapozottak ezek az aggodalmak és mennyire lehetnek műszakilag megalapozottak a tervezett intézkedések.


Vélemény

2020/1. lapszám | Magyar Energetika |  829

A lektorok véleménye az Elkerülhető-e a klímakatasztrófa? című cikkről.


Napsugárzás-mintázat kategorizálási módszereinek kritikai szemléletű összehasonlítása

2020/1. lapszám | Hartmann Bálint, Kazsoki Attila, Sugár Viktória, Sinkovics Bálint |  948

Az utóbbi évtizedet a megújuló energiaforrások jelentős mértékű térnyerése jellemezte szerte a világban, mely tendencia az eddigi hálózatüzemeltetési gyakorlatok felülvizsgálatát tette szükségessé. A folyamat ráirányította a figyelmet az időjárásfüggő (hazánkban elsősorban a fotovillamos) erőművek várható energiatermelésének becslési eljárásaira. Ezek közül a Nap globálsugárzási adatainak osztályozás alapján történő kiértékelése az egyik legrégebbi, az irodalomban is gyakran hivatkozott eljárás, amelynek eredményessége azonban erősen váltakozó. Jelen munka célja a különböző osztályozási eljárások összevetése egy éves globálsugárzási adatsor felhasználásával.


A földgáz külkereskedelme

2020/1. lapszám | Szilágyi Zsombor |  723

A világ népessége és energiaigénye folyamatosan nő. A földfelszín átlaghőmérsékletének emelkedését és következményeit mindenki érzi. A két folyamat kapcsolatát is elég pontosan meg tudjuk fogalmazni: ezért indult el a világon a fosszilis energiahordozók használatának visszaszorítása, környezetbarát energiahordozókra cserélése. A szénhidrogén-készletek feltárásának új módszerei lefékezték a kőolaj és a földgáz felváltását környezetbarát energiahordozókkal. Felerősödött a földgáz szerepe a világ energiaigényének kielégítésében.


Gondolatok az energiastratégiáról

2019/2. lapszám | Zarándy Pál |  345

Magyarország újratervezi energiastratégiáját. Az írás rámutat arra, hogy a stratégiaalkotás optimálási, sok változatot számba vev ő feladat. A stratégia kereteit a politikai cél rendszer (ellátásbiztonság, karbon mentesség, gazdasági fenntarthatóság) j elöli ki. Fontos a politikai célok által el ő nyben részesített változatok tárgyilagos összehasonlító értékelése. A cikk a villamosenergia-ellátásra összpontosít.


Az energia hatékony felhasználásának lehetséges irányai Magyarországon

Elemzés és gondolatok az Energetikai Innovációs Tanács Energiahatékonysági Munkacsoportja számára

2019/2. lapszám | Jászay Tamás |  295

Az Energetikai Innovációs Tanács megalakítása lehetőséget biztosít arra, hogy az iparág szereplői megfogalmazhassák véleményüket a magyar energiaipar küszöbön álló átalakulásának kérdéseiről. Például arról, hogy miként lehetne az energiát Magyarországon is hatékonyabban felhasználni, mint jelenleg. Sok kísérlet történt erre már korábban is, de úgy gondolom, hogy ennek ellenére jelentős kihasználatlan potenciál van az energiahatékonyságban, amivel érdemes foglalkozni, és nemcsak az Európai Unió energiapolitikájában megfogalmazott célok miatti kötelezettségek okán, hanem azért, mert az energia hatékonyabb felhasználása számos nemzetgazdasági szintű cél elérését is segíti.


A megújuló energiaforrások hasznosításának lehetőségei a hazai energiaellátásban

2019/2. lapszám | Ősz János |  259

E folyóiratban is több szerző foglalkozott a német ,,Energiewende” negatívnak tartott hatásával, a drága áramárral, az atomerőművek leállításával (14], (15]. A szerzők elfeledkeztek arról, hogy Németországban 20 év alatt az áramár többletbevétele a megújuló energiaforrások hasznosítását szolgálta jelentős új tudás és 360 ezer új, versenyképes munkahely létrehozásával. Az „Energiewende” az energetika német válasza a fenntartható fejlődésre, ami nemcsak a villamos energia, hanem az üzemanyag- és hőellátásra is kiterjed, tartalmazva az energiahatékonyság, környezetvédelem szempontjait, valamint a társadalom szemléletformálását. Ezt a szemléletet számos fejlett EU-tagország is átvette a saját adottságainak figyelembevételével. A cikk a világ, az EU-28 országok és a magyar – a szerző által összeállított – statisztikai adatok bemutatása mellett számba veszi, hogy a szerző által megismert új tudás milyen megoldásokhoz vezethet a jövő hazai energiaellátásában.


Energiát mindenkinek, de fenntarthatóan!

A globális energiapolitikai együttműködés kibontakozása

2019/2. lapszám | Faragó Tibor |  308

Az energiagazdálkodás globális vetületei mind több összefüggésben nyilvánvalóvá váltak az 1970-es évektől, de az országok jelentősen eltérő helyzete, érdekei miatt nehezen alakulhatott ki egyetértés az együttműködés kereteiről, bizonyos közös érdekeltségű feladatok összehangolásáról. Felismerve e témakör társadalmi-gazdasági és környezeti kölcsönhatásait, mindenekelőtt az ENSZ fenntartható fejlődési fórumain kezdtek azokra nagyobb figyelmet fordítani, majd az ezredforduló után döntés született a világszervezet különböző intézményeiben folyó, energiagazdálkodási vonatkozású tevékenységek koordinálásáról. Lényeges fordulatot jelentett a „Fenntartható energiát mindenkinek" elnevezésű kezdeményezés jóváhagyása, amely a fenntartható fejlődési világprogramnak is része lett. Ennek célkitűzése nemcsak messzemenően összefügg a program több más célterületével, de a végrehajtása is nehezen összeegyeztethetőnek látszik némelyikkel, amellett, hogy az energiapolitika továbbra is világunk egyik különösen konfliktusos területe.


Háztetőn termelt villamos energia

2019/1. lapszám | CV |  299

Magyarországon egyre több családi ház és középület tetején láthatunk napelemeket. Az ezekkel termelt villamos energiát, ha nincs rá szükségük, az ilyen házak tulajdonosai a szolgáltató hálózatába táplálják, vagy akkumulátorokban tárolják. A hálózatba vezetett energia mennyiségével – a rezsicsökkentésen túl – továbbcsökkentik saját energiaszámlájukat és, ha parányi mértékben is, de mennyiségi szempontból segítenek a villamosenergia-ellátásban (ezt azért ma még sokan vitatják). A modern digitalizációs technikák előbb-utóbb arra is lehetőséget adhatnak, hogy önállóan kereskedjenek a helyben termelt villamos energiával. Mindezek ismeretében felmerülhet a kérdés: „Egyetért-e Ön azzal, hogy a napelemes házak tulajdonosai önállóan kereskedhessenek a háztetőn termelt villamos energiával?” A kérdés szerepelhetne éppenséggel nemzeti konzultációs kérdőíven, vagy – ha az OVB hitelesíti – lehetne népszavazási kérdés is.


Az energia, mint input szerepe a gazdaságban

Avagy hogyan vélekednek a közgazdászok?

2019/1. lapszám | Kádárné Horváth Ágnes, Sebestyénné Szép Tekla |  381

Az energiafelhasználás fejlődése végigkísérte az emberiség történetét: a tűz felfedezése energiaforráshoz juttatta őseinket, a biomassza, szél- és vízenergia egészen a XVII. századig uralta energiafelhasználásunkat. A gőzgép alkalmazásával kezdetét vette a fosszilis energiaforrások korszaka. A kőolaj és az atomenergia használata új lehetőségeket teremtett az energiatermelésben, megvalósult az olcsó, mindenki számára elérhető közlekedés. A villamos energia elterjedése nagymértékben javította az életszínvonalat, nem véletlen, hogy mind a mai napig a fejlettség egyik mérőszáma az azzal való ellátottság. Az első olajárrobbanás hívta fel igazán a közgazdászok figyelmét az energiafelhasználás (ehhez kapcsolódóan energiaforrások, energiabiztonság stb.) fontosságára, mely egy új irányzat, nevezetesen az energia-gazdaságtan kialakulásához vezetett. Tanulmányunk célja, hogy bemutassuk a tématerület aktuális kutatási kérdéseit. Kitérünk az energiabiztonság és – ezzel párhuzamosan – a sebezhetőség kérdéskörére. Bemutatjuk az energiaárakkal kapcsolatos legfontosabb vizsgálati irányokat, továbbá az energiafelhasználás társadalmi vetületeit (energiaszegénység). Nemcsak a térbeli, hanem a szektorspecifikus folyamatok vizsgálata is adalékokkal szolgálhat az elemzők, piaci szereplők számára. Kevésbé ismert témákat (fogalmakat) is tartalmaz jelen publikáció, így megjelenik az energiaadósság, a visszapattanó hatás, valamint az energetikai konvergencia témaköre.


Fenntartható energia mellébeszélés nélkül

Az Európai Energia Unió tervéről

2019/1. lapszám | Garbai László, Hódos Rita, Kovács Zoltán |  318

A megújuló energia felhasználásának fokozását az Európai Unióban az uniós jogalkotásba illeszkedő jogszabályok, egyezmények, irányelvek írják elő. Az egyes tagországok a nemzeti energiapolitikákban ezt tükröző vállalásokat rögzítettek. A megújuló energia eddigieknél szélesebb körű alkalmazására mind a közpolitika, mind a szakmai politikák részéről őszinte, valós igény mutatkozik. Ugyanakkor érzékelhető bizonyos szakmai körök részéről erős ellenállás is. Vannak „klímaszkeptikusok” is, akik tagadják a klímaváltozást, és a szén-dioxid megnövekedett koncentrációjának klímaalakító szerepét.


A román villamosenergia-termelés és a HUPX, DAM árak kapcsolat

2019/1. lapszám | Fülöp Péter, Jaros Zoltán |  330

A román másnapi piac sajátos módon befolyásolja a magyar másnapi piacot: az esetek egy részében növeli a magyar árakat, más esetekben csökkenti azt. Az alábbiakban áttekintettük a román villamosenergia-piac főbb jellegzetességeit, és megvizsgáltuk mi befolyásolja a magyar másnapi piacra kifejtett hatást.


Energetikai felhasználás: égetés vagy termolízis?

Mi legyen a hulladékkal?

2019/1. lapszám | Németh Zsolt, Hetesi Zsolt |  407

A hulladékok mind nagyobb arányú keletkezése a Föld jelenlegi népessége és véges nyersanyag-készletei mellett egyre sürgetőbben veti fel az újrahasznosítás kérdését. A körforgásos gazdaság célja a hulladék hagyományos fogalmának megszüntetése, és az eddig hulladékként kezelt melléktermékek nyersanyagként való mind hatékonyabb visszaforgatása a gazdaságba. A napjainkban keletkező sokféle szerves hulladék hasznosításának első és legegyszerűbb módja az égetés, melynek technológiája lassan eléri fejlettségének csúcsát, de csak költséges tisztítóberendezésekkel és a hő minél szélesebb körű hasznosításával fenntartható. Cikkünk az égetést hasonlítja össze technikai és környezeti oldalról a mind jobban teret nyerő anaerob termolitikus technológiákkal, különös tekintettel a magyarországi helyzetre.